Vadainak lehet az a véleménye, hogy Magyarországon ő az egyedüli felvilágosult, haladó személy, ám nyilatkozata nem erről tanúskodik. Egy politikus magánemberként sem közölhetné azt, hogy ellenfeleit a sötétség erőinek kell tekinteni. Az államtitkár mélyen lebecsüli a jobboldal pártjait, a rájuk szavazó választókkal együtt
A Fidesz kizárólag a hatalomért nyomul, célja az erő és a bosszú alkalmazása – vélte Vadai Ágnes, a honvédelmi tárca államtitkára. Hozzátette még: a szocialista párt erős, és küzdeni fog azért, hogy „a sötétség seregeinek vezénylő tábornoka” ezzel a programmal soha ne kormányozhasson Magyarországon.
Először is nevessünk egy jót! A politikus megnyilatkozása ugyanis olyan magánszámhoz hasonlítható, amelyet leginkább kabarészínpadon adhatna elő a harcias hölgy. Kardcsörtető szövegének elemzése előtt szögezzük le: jól sejti, Magyarországon versengő többpártrendszer érvényesül. Így bátran küzdhet a hatalomért a szocialista párt, sőt annak honvédelmi államtitkára is. Ne vitassa el azonban ezt a jogot az ellenzéktől sem. Még hogy a Fidesz hatalomra tör, kormányra szeretne kerülni? Horn Gyula örökbecsű szólásával erre úgy reagálhatunk: na és? Mi ebben a rendkívüli. Kampány van, s lesz is a következő hetekben, hónapokban. Az Európai Parlament magyar tagjainak megválasztása előtt a Fidesz ugyanúgy kifejtheti véleményét, mint az MSZP vagy bármelyik listát állító politikai erő.
A szocialista politikus asszony – a sajtótájékoztatóján elmondott szövegből ítélve – nem veszi komolyan a többpártrendszert. A parlamentáris demokráciát megalapozó intézmény az ő számára csak addig létezik, amíg maga és párttársai ülnek a vezetői székben, a szolgálati autóban. Amíg őket szolgálja ki a szakértők serege, a titkárnők és más alkalmazottak, köztisztviselők tábora. Amíg az ő tájékozódásukat segíti a hivatali telefon. Amíg ők kapják az év végi jutalmakat. Amíg az ő tábornokuk áll a sereg élén.
Vadai Ágnest a jelek szerint egyébként határozottan zavarja az a csönd, amely Gyurcsány Ferenc távozása után állt be a közélet színterein. Valószínűleg hiányoznak neki és kollégáinak is azok a böszmeségek, badarságok, amelyekkel a miniszterelnök árasztotta el az országot minden parlamenti tanácskozás alkalmával. Gyurcsányból ömlött a szó, se eleje, se vége nem volt a handabandáinak. Ígért fűt-fát, összehordott hetet-havat. Utóbb örökösen csúcstalálkozni akart. Először idehaza, az ország többi vezetőjével, majd a tudomány, a gazdaság és a sajtó bennfentes képviselőivel. Aztán Európát és a világ más tájait próbálta móresre tanítani, míg ki nem csúszott alóla a talaj. Szereplése már az őt futtató pénzvilág prominenseinek is sok volt. Helyette most utódját támogatják.
A honvédelmi államtitkár tehát a beállt süket csendben elérkezettnek látta az időt, hogy riadót fújjon. Nagyokat mondjon, egy kis vihart keltsen. Oda nyilatkozott, hogy ők „erősek”. S valóban: a pécsi polgármester-választás megmutatta erejüket. Segédcsapataikkal együtt sikerült a voksok több mint harmadát megszerezniük. Ez mély csalódást, sőt kétségbeesést okozhatott, mert Vadai Ágnes odáig ragadtatta magát, hogy az ellentábort a sötétség erőinek nevezte. Nem vitatjuk: Vadainak lehet az a magánvéleménye, hogy Magyarországon ő az egyedüli felvilágosult, haladó személy, ám nyilatkozata nem erről tanúskodik. Egy politikus magánemberként sem közölhetné azt, hogy ellenfeleit a sötétség erőinek kell tekinteni. Szavaiból arra következtethetünk, hogy az államtitkár mélyen lebecsüli a jobboldal pártjait, a rájuk szavazó választókkal együtt. Leghelyesebb volna, ha a minden határt átlépő állami tisztségviselő bocsánatot kérne a Fideszt támogató polgároktól és az ország összes lakójától, hiszen nyilatkozatával megsértette az alkotmány értékrendjét: a polgári demokrácia alapeszméjét. Visszaélt azoknak az embereknek a jogállamba és a demokratikus intézményrendszerbe vetett hitével, akik az adójukkal az ő fizetését, szolgálati autóját, telefonját, titkárnőit finanszírozzák. Amennyiben a politikus asszony nem kér elnézést, le kellene mondania.
Vadainak persze van mire támaszkodnia. A szintén haladó mozgalmár elődök bőven használták az általa most felemlegetett kommunikációs-agitációs elemeket. Sötétben bujkáló ellenforradalmár, reszkess! – hirdette az ismert plakát. Egy másik arról próbált meggyőzni: Gyökerestül tépi ki a reakciót a Magyar Kommunista Párt.
A honvédelmi tárca tisztségviselője azt is kifejezésre juttatta, hogy szerinte a Fidesz célja az erő és a bosszú alkalmazása. Szegény Vadai, szegény szocialisták! Eddig arra panaszkodtak, a Fidesz az utcán politizál, a közvetlen demokrácia eszközeit alkalmazza. Ünnepi gyűléseket tart, népszavazást kezdeményez. Azt hangoztatták, ez nem demokratikus, mert parlamentáris demokráciában a nép csak négy-öt évenként szólhat bele a politikába. A honatyákra négyévenként voksolhat, az Európai Parlamentbe pedig ötévenként küldhet képviselőket. Közben csak kivételesen járulhat az urnákhoz. Képviselőik ugyanis megfelelően intézik az ügyeket. Majd a végén leválthatja őket a közönség, ha akarja. Ez a polgári demokrácia – ismételgették.
Most nem ezt mondják. Most úgy vélik, aki élni akar a parlamenti választás jogával, a sötét erők táborához tartozik. Hogyne, hiszen a végén az arcátlanok még elküldhetnék a hivatalban lévő kormányt. Erőt mutatnának: egy másik pártnak adnának felhatalmazást a közügyek vitelére. Elmaradott, elvetemült társaság. Az ilyen bármire képes lehet. Különösen, mert új tábornok kerülne az új sereg élére. A régit elcsapnák.
Az a csoda, hogy Vadai a tájékoztatón nem vett elő egy méretes zsebkendőt. Telesírhatta volna. Különösen, amikor a bosszúról beszélt. Vajon milyen bosszúra gondolt? Esetleg Keller László jutott az eszébe, akit 2002-ben a politikai ellenfél üldözése céljából államtitkárnak nevezett ki Medgyessy Péter? Keller feladata az volt, hogy leszámoljon a Fidesz volt állami tisztségviselőivel, gazdasági vezetőivel. A politikai államtitkár ugyan annak idején elhárította, hogy ő a szocialisták pitbullja lenne. Nem harci kutya ő, nyilatkozta szabadkozva és büszkén, csupán szeretné átláthatóvá tenni a közpénzügyeket. Bárándy Péter igazságügy-miniszter üvegzsebtörvényt szavaztatott meg, és védelmébe vette a Keller által vezetett alkotmánysértő hivatalt. Sajnos a Fidesz eleinte zokszó nélkül tűrte az ártatlanul perbe fogottak Rákosi Mátyás módszereit követő meghurcolását, még csak egy közleményt sem adott ki. A leszámolás így sem sikerült. Az emberi méltóságában is mélyen megsértett Berkecz Máriát több más ismert és kevésbé ismert személyiséggel együtt a koncepciós pereket idéző hatósági eljárások alól felmentették. A politikai üldözések alábbhagytak. Keller rövid idő alatt olyan súlyos és látványos kudarcot szenvedett el, hogy Medgyessy 2004-ben, még megpuccsolása előtt menesztette.
Nem tárta fel ugyanakkor a százmilliós költségvetéssel működő Keller például a Zuschlag-ügyet, pedig a fiatal baloldal a Medgyessy-kormány idején Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György minisztériumából, valamint a fővárosi önkormányzattól szerzett feketén 80 millió forintot. Tart a büntetőeljárás a terézvárosi, az erzsébetvárosi, a csepeli hatalmasságok ügyeiben is. Milliárdok tűntek el, a korrupció végzetesen beépült a politikába. A hatalmi elit különféle formákban minduntalan megszegi, megkerüli a törvényt, s ezen – úgy látszik – nem is óhajt változtatni. Aki megpróbál véget vetni ennek, az nem demokrata, hanem sötét alak. Még arra is képes, hogy az ugyancsak sötét többség szavazatával visszajuttasson valamit az elvesztegetett közpénzekből. Ehhez persze meg kell nyerni a választásokat. Lefutott meccs, eleve megnyert választás nincs.
