Karl-Heinz Kurras afférja széles körű reakciót váltott ki. A felvetett kérdések sorozatáról (miért csak negyvenkét esztendő után leplezték le, a Stasi utasítására lőtt-e agyon egy pacifista tüntetőt, továbbra is élvezheti-e a nyugdíját?) politikusok, levéltárosok, jogászok gondoskodnak.
A keletnémet kommunista állambiztonsági hatóságnál Otto Bohl álnév alatt tevékenykedő besúgó nyomára véletlenül bukkantak rá a hátramaradt Stasi-iratok achívumában. Hans-Cristian Ströbele, a Zöldek politikusa tisztázná, hogy a bíróság a Stasi nyomására mentette-e fel Kurrast a gondatlanságból elkövetett emberölés vádja alól azt követően, hogy rendőrként agyonlőtte a Reza Pahlavi perzsa sah látogatása ellen tiltakozó diákot, Benno Ohnesorgot. A fellelt papírokból nem derül ki, hogy a Stasi-ügynök kelet-berlini utasításra követte volna el tettét. Erre csak feltételezések utalnak, mivel a fiatalember meggyikolása beleillett a kommunista egységpárt terveibe, fokozta a pacifista diákmegmozdulások radikalizálódását és végül a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció terrorjához vezetett. Otto Schily volt szociáldemokrata belügyminiszter, Kurras hajdani védőügyvédje szerint azt kell tisztázni, mi volt a Stasi célja. Csak információkhoz akart jutni a rendőrségről, vagy beépített provokátorként tevékenykedett? Klaus Schütz volt nyugat-berlini főpolgármester botránynak nevezte, hogy Kurras továbbra is zavartalanul felveheti a nyugdíját. Peter Trapp (CDU), a berlini szenátus belpolitikai bizottságának vezetője elégedetlenségét fejezte ki, amiért az újraegyesítés után a nyugat-berlini rendőrség nem ellenőrizte tagjainak Stasi-tevékenységét. Mindeközben a botrány főszereplője az érdektelen benyomását kelti. Na és? Mit számít az, hogy a Stasinak dolgoztam? – mondta a kémtevékenységét beismerő Kurras.
Újabb szakaszba lépett Trump „Amerika az első” programja















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!