Közepes szintű érettség

Kezd tehát beérni a legújabb kori iskolareformok, a liberális oktatáspolitika maszlagának termése. Magyar Bálint gazda elégedetten pöffeszkedhet, pártjának bajuszfelelőse, Kuncze büszkén pödörgetheti férfiúi díszét. Még Hiller úr is büszkén viszszatekinthet a szocialista oktatási miniszterként végzett szorgos munkájára – nehogy kihagyjuk őt a szaknévsorból

Hétfő óta fehér blúzos diáklányok, öltönyös-nyakkendős legények szállnak le a reggeli villamosról, komoly képpel igyekeznek a neves budai gimnázium felé. Az idén 137 és fél ezren kezdték meg az érettségi vizsgákat, többen, mint tavaly és az elmúlt öt év mindegyikében. Ebben nincs különösebb érdekesség – 18 esztendeje hazánkban ezerötszázzal több gyermek született az előző évinél, míg az 1987 utáni három évben csökkent a születések száma –, a középiskolát elvégzők és érettségizők számának emelkedését tehát nem lehet a Hiller-korszak érdemeként elszámolni (bár egy ideje mindenből lehet link kormánypropagandát csinálni). A mennyiségi mutatókhoz képest a minőségre utaló adatok végképp nem mutatnak pozitív képet, az első napi, magyar nyelv és irodalom vizsgán részt vett 95 ezer diák közül mindössze 1400-an vállalkoztak az emelt szintű érettségire, a többiek beérik a középszintű vizsgabizonyítvánnyal. Még mindig irodalomcentrikus nemzet lévén elgondolkodtató, hogy száz érettségiző fiatal közül 98 megelégszik az alacsonyabb színvonalú magyartudással és tájékozottsággal. Hasonlóan alakulhat ez az arány a többi kötelező és a választható tantárgyak körében – az írásbeli vizsgák május végéig, a szóbelik egészen június 26-ig eltartanak –, sejthető, hogy a nehéznek tartott matek és a többi természettudományos tárgyban csak az adott szakpályákra készülők fogják a húzósabb tudáspróbát választani. Ez utóbbi még nem volna nagy baj – itt fedezhető fel az érettségireform egyetlen észérve a fölösleges ismeretek erőltetett elsajátításával szemben –, csakhogy a gyakorlat szerint az iskolás gyerek már csak olyan, hogy minden könnyítést kihasznál, csak legyen túl a vizsgákon. Évek óta napirenden lévő téma a pedagógusok és az – igazi – oktatási szakemberek körében, milyen vészesen gyengül a gyerekek tanulási képessége, rendszeresen visszatérő jelzés a médiában, mennyivel rosszabb a nemzetközi tanulmányi versenyeken részt vevő diákjaink eredménye a korábbiaknál. Nem csoda, hogy nagy port vert fel tavaly az az újabb könnyítés, miszerint a fizika, kémia és biológia tárgyakat a jövőben összevontan, természettudományos ismeretek néven okítják – nem mellesleg munkabérspórolás okán –, mintha nem volnánk már így is eléggé lemaradva efféle tudásban a világ jobbik felétől. Terjednek az ezoterikus, középkori színvonalú „tudományos” marhaságok, jól számító sarlatánok használják ki a butaságot, a műveletlenséget. A társadalom többsége előtt kevéssé ismert „felsőoktatási szempont”, hogy az intézmények állami támogatása – magyarul a tanárok munkahelye, jövedelme – a felvett hallgatók létszámától függ, ami a tanárokat csöndes megadásra készteti, amikor a gyöngécskébb tanulókat főiskolára, egyetemre segítik a megértő osztályzással.
Kezd tehát beérni a legújabb kori iskolareformok, a liberális oktatáspolitika maszlagának termése. Magyar Bálint gazda elégedetten pöffeszkedhet, pártjának bajuszfelelőse, Kuncze büszkén pödörgetheti férfiúi díszét. Még Hiller úr is büszkén visszatekinthet a szocialista oktatási miniszterként végzett szorgos munkájára – nehogy kihagyjuk őt a szaknévsorból. Szemet gyönyörködtetően kezdi eluralni a magyarok lakta földeket a középszint, a középszerű tudás, a műveletlenség és tudatlanság. Mindeközben az iskolarendszer fenntartása, az ország alaptörvényének és a hatályos jogszabályoknak megfelelő működtetése a csőd felé tart. A tűrhetetlenül magas fűtés-, víz-, csatorna- és villanyszámlák, a romló eszközellátás, a munkabéreket terhelő járulékok évtizedekkel visszavetik az alapszíntű közoktatás színvonalát, közben a fejkvóta miatt a falusi iskolák a „legproblémásabb” gyerekeket is kénytelenek megtartani, sőt máshonnan elcsábítani a tanítói munka és a többi gyerek rovására. Vidéken egy jobb középiskolába csak azok a gyerekek kerülhetnek, akiknek a szülei meg tudják fizetni a mind magasabb hozzájárulást, a kollégiumi és/vagy utazási költségeket. Lassan ott tartunk, mint a régi világban: egy tehetséges falusi gyereknek – egészséges, jól kereső szülők, nagyszülők híján – esélye sincs főiskolai, egyetemi diplomához jutni. Lehet, hogy éppen ez volt a baloldalinak titulált reformok, az oktatási rendszer liberalizálásának a célja? Közepes szintű tudás, felszínes ismeretek és műveletlenség mint alapszolgáltatás, a továbbiak meg vagy jó pénzért, vagy a tévé kvízműsorából a kocsmában. Íme, az „új Magyarország” program, osztályalapon, mint 1945 előtt volt, csak ezúttal a magyarországi szocialisták és pesti liberálisok által berendezve.
Még mielőtt egy ellentétes nézőpontú olvasó itt azzal lökné félre az újságot, hogy mindez ostoba és képtelen rágalom, álljon itt a nevezett politikai koalíció legfrissebb „reformelképzelése” a hazai felsőoktatásra vonatkozóan.
Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat szerint a magyarországi egyetemeket és főiskolákat meg kell nyitni a külföldi diákok számára, mégpedig nem ösztöndíj fejében, hanem azzal a technikával, hogy az államilag finanszírozott intézményekben létszámkvóták álljanak az országon kívüli – és belüli – magánegyetemek rendelkezésére. A hivatalos Magyar Akkreditációs Bizottság hozzájárulása nélkül akár új szakok, képzési formák is indíthatók, ingyenes tanulási lehetőséget biztosítva – a magyar adófizetők pénzéből fenntartott – állami egyetemeken szabad felhasználásra. A törvénytervezetet Magyar Bálint és egy SZDSZ-es képviselőtársa terjesztette be, a szocialista–liberális többség révén már át is ment a parlament oktatási bizottságán. Lassan elfelejtődik, hogy négy éve verte keresztül a ballib kormány azt a törvényt, amelyik lehetővé tette a magánerős beruházásokat és fejlesztéseket a pénzhiánnyal küszködő egyetemeknek és kollégiumoknak, húsz év alatt visszafizetendő hitelkonstrukció – az úgynevezett PPP – révén. Az oktatási miniszter akkor Magyar Bálint volt. Most a hitelcsődök miatt fizetésképtelenné válható intézményeket az általa kifundált törvény értelmében végleg megszerezhetik a külföldi hitelezők, az adósság fejében hozzájutnak az ingatlanhoz, az újabb törvény értelmében pedig nyílt magánegyetemet nyitnak állami személyzettel és infrastruktúrával. Ki van ez találva, mint a Soros-féle Közép-európai Egyetem. Lapunk információi szerint a kormánytöbbség sietve véghez akarja vinni ezt a piszkos síbolási trükköt, Bajnai miniszterelnök liberális támogatásának áraként. A Fidesz és a KDNP képviselői óvnak a törvény megszavazásától, az oktatásügyért felelős szakpolitikusaik kijelentették, kormányváltás esetén azonnal megsemmisítik a jogszabályt. Remélhetőleg számos további, ehhez hasonló svindli törvénnyel együtt.