Moszkvai válasz Prágára

Gyors választ adott Moszkva az Európai Unió prágai, a Nabucco gázvezeték tervezésének felgyorsítását szolgáló lépéseire, miután Vlagyimir Putyin tegnap Szocsiban találkozott Silvio Berlusconival, hasonló lökést adtak a Déli Áramlatnak, amely iránt a közös európai energiapolitikát újabb uniós országként gyengítve erősen érdeklődik Szlovénia is.

Moszkva ugyan továbbra is veszteséges, politikai indíttatású elképzelésnek tartja, ám nem ellenzi a kaszpi térségből a gázt a tervek szerint Oroszország megkerülésével Európába szállítandó Nabucco vezeték építését, ismételte meg a Kreml jól ismert álláspontját a szocsi találkozó előtt a külügyminisztérium. A közlemény Déli Áramlattal foglalkozó második részéből azonban az is egyértelműen kiderül, hogy Oroszország a vetélytárs vezeték bírálata helyett inkább sajátja megvalósítására összpontosít. (A Gazprom egyébként tegnap bejelentette, hogy felvásárolná az újabb azeri lelőhelyről kitermelt összes földgázt, amely egyik fő forrása lenne a Nabucco vezetékbe jutó gáznak.) A déli útvonal melletti elkötelezettséget demonstrálva az orosz gázipart képviselő Valerij Jazev mindezt azzal toldotta meg, hogy legyen bárki is az elnök Ukrajnában, Moszkvának mindenképpen meg kell építenie a Déli Áramlatot.
Ebben a szellemben nyilatkozott az olasz importot például éppenséggel az orosz gázzal diverzifikáló vezeték jövőjéről Putyin és Berlusconi, az építkezés két fő vállalkozója, a Gazprom és az Eni pedig emlékeztetőt írtak alá. A megvalósítást egy lépéssel közelebb hozva, az orosz gázkonszern külön-külön szerződött a görög DESFA-val, a Bulgarian Energy Holdinggal és a Srbijagas-zal. Előzőleg már kormányközi egyezményt kötött az orosz és a magyar állam is a Déli Áramlat megvalósításáról. Információink szerint Szerbia és Bulgária közbenjárásával szintén lobbizik a részvételért a korábban a Gazprommal meglehetősen magas lóról tárgyaló Szlovénia. Ljubljana bekapcsolása jól jön a Gazpromnak, amely minél több országot tenne érdekeltté a vezeték kihasználásában. A szlovén érdeklődés szembemegy a közös uniós energiapolitikával is, újólag igazolva, hogy a szolidaritás egyelőre csak papíron létezik, s a tagországok érdekei nagyon is különbözőek.
A közép-ázsiai gázért és a szállítási útvonalak diverzifikálásáért a Nyugat és Oroszország közötti versenyfutás tehát tovább tart. Az Európai Unió prágai lépéseire Moszkva azonnal válaszolt, az amerikai geopolitikai megfontolásokat pedig jól jelöli ki a minap a The New York Timesban az ismert elemző, Ariel Cohen, aki írásában sürgeti az Obama-admi-nisztrációt, hogy az Oroszországot elkerülő kaukázusi és közép-ázsiai energiatranzit fejlesztését tegye az amerikai külpolitika prioritásává.