A negyedik atomvillanás

Kihasználta riválisa megtépázott voltát az Atomerőmű, hiszen 84-70-re győzött Pécsett, s 3-0-s döntőbeli „söpréssel” megszerezte a férfi kosárlabda NB I aranyérmét. 2002, 2003 és 2006 után ez a negyedik paksi bajnoki siker. A PVSK bajnoki ezüstéremmel zárta története eddigi legszebb évét.

A pécsi Lauber Dezső Sportcsarnok alagsori férfi-mellékhelyiségében tapasztaltak alapján a Paks és Pécs közötti mintegy kilencven kilométeres út alatt rendesen ittak előre a medve bőrére a férfi kosárlabda NB I döntőjének harmadik mérkőzésére érkező vendégszurkolók. Egy piros-kék sálas illető elmondása szerint a sok sörtől alig ért el időben a piszoárig, egy Atomerőmű-mezesnek pedig komolyabb és hangosabb dolga akadt az angolvécében… A hangulat tehát nem véletlenül hágott a tetőfokára, s a tét sem volt kicsi, hiszen 2-0-s paksi vezetés után a harmadik részsiker teljes diadalt, bajnoki aranyérmet ért (volna). A pécsi B közép nem egészen így értelmezte az állást, hiszen molinójukon a „PVSK–Bírók 0-2” felirat virított. A (vélt) sérelemnél is komolyabb érvágást jelentett a csapat számára két centere, Bencze és Grebenár hiánya – előbbi szemműtéte, utóbbi talpsérülése miatt csak civilben szoríthatott a társakért –, így a veterán Czigler és a mindöszsze 17 éves Eilingsfeld vette fel a harcot az ellenfél magas embereivel a palánk alatt. A miheztartás végett utóbbi keresztneve János, s még véletlenül sem idegenlégiós; a PVSK-ra – pontosabban szakvezetőjére, Sztojan Ivkovicsra – eleve jellemző, hogy alapvetően magyarokra támaszkodik a jól bevált Kelley és Alekszics mellett.
No meg centerek híján a távoli dobásokra. Ezek a meccs elején Kelley révén be is jöttek, ám amikor bekocogott a pályára az ASE „tornya”, Gulyás, azonnal kiegyenlítődött a küzdelem és az állás. Sőt, Williams büntetőjével átvették a vezetést a vendégek, ám Alekszics duplájával az első negyed végére nem dőlt el semmi (16-16). Tíz perc alatt azért kiderül, hogy a lehetőségekből adódóan a PVSK kívülről próbálkozik, az Atom viszont minél közelebbről, hiszen a palánk alatt fölényben van. Ahonnan, ugye, nehezebb hibázni, s mivel a pécsiek ezt messzebbről megteszik, 25-18-ra elmegy a Paks. Sőt, miután Gosa a 16. percben bevágja a látogatók első hárompontosát, tovább hízik az előny a félidei 40-32-re. Szünetben Alekszics és Gulyás számít a legeredményesebbnek 11-11 ponttal, ez mindent elmond a taktikai különbségről. Az edzők vérmérsékletében nincs nagy eltérés, Ivkovics, valamint Dzunics Braniszláv egyaránt a heves délszláv „iskolát” hozza, de a bírókra különösebb panasz nem lehet, no nem fújnak hibátlanul, de ide-oda tévednek. Az indulatokat pedig megpróbálják kordában tartani, a paksiak amerikai bedobója, English, valamint a pécsi Hosszú összeugrásakor sikerrel. S Ivkovics előtt le a kalappal, hiszen amikor a hazai drukkerek „Három hülye!” rigmusba kezdenek, ő csitítja őket. Akkor viszont már nem csitul, amikor sportszerűtlen hibát ítélnek Wittmann ellen, de nem is inkább ennek szól a protestálás, hanem annak, hogy a lábra kapó, s 8-0-s rohamot lezavaró Pécstől megint meglógni látszik a Paks. Amelyben ezúttal nem négy amerikai vendégjátékos küzd egyszerre a pályán, hanem jellemzően csak három, kiegészülve két magyarral. Gosa viszi a prímet, de alig marad le tőle Gulyás, valamint a triplákat szóró Kiss Zsolt, nem véletlenül alakul a harmadik negyed végére 63-54-re az állás, természetesen a vendégek szempontjából.
S mivel a pécsieket az ág is húzza – többször is egymás kezéből piszkálják ki a labdát, amiből az Atom könnyű kosarakat szerez –, elúszni látszik a hazai győzelem, s így a döntő folytatásának lehetősége. Wittmannt fejbe rúgják, Cziglernek a szája bánja English betörését, Ivkovics mutatja a sérüléseket, Williams kap is egy sportszerűtlen hibát, de nem ezekért. Ennek ellenére kezd folyamatossá válni a biztos paksi előny, valamint a vendégszurkolók ünnepi hangulata. Lehet, hogy mégsem előre ittak a medve bőrére? Nem bizony. Gosa ellenállhatatlan formájába még néhány elszórt dobás is belefér, Kiss triplái jó helyen landolnak, a vége 84-70 a Paksnak, 2002, 2003 és 2006 után megszületik a a negyedik paksi bajnoki siker. „Izzik a csarnok, itt a magyar bajnok!” – zúg a tolnai drukkerhad, de üdítő látványként két csapatot ünnepelnek a létesítményben, hiszen a pécsi publikum is élteti az övéit. Nem véletlenül, a PVSK az alapszakasz- és Magyar Kupa-győzelem után bajnoki ezüstéremig jutott. Mindkét gárda megérdemelte a vivátot.