A szicíliaihoz hasonló klímára készülhetünk

A globális felmelegedés miatt néhány évtized múlva már nálunk is mediterrán éghajlat lehet – derült ki a Világbank jelentéséből. Szakértők szerint a klímaváltozás miatt világszerte eltérő alkalmazkodási stratégiákra van szükség. Magyarországon az új nemzeti program két hónap múlva kerül a kormány elé.

Hazánk és Lengyelország éghajlata az évszázad közepére a spanyolországi vagy szicíliai klímához hasonlít majd a globális felmelegedés miatt – állapította meg a Világbank. Ebben a két országban 2050-re már évi 37 forró nap lesz, amikor a hőmérséklet 30 Celsius-fok fölé emelkedik. A múlt század végén évente átlagosan még csak 22 ilyen nap volt – derült ki az MTI jelentéséből. A Világbank szakértői azt vizsgálták, miként kell alkalmazkodniuk a kelet-európai és közép-ázsiai államoknak a klímaváltozáshoz. Marianne Fay, a jelentés szerzője szerint téves az az Oroszországban, Ukrajnában és több más államban elterjedt nézet, hogy a légköri felmelegedésből csak előnyök származnak. A fagyott altalaj felolvadása káros hatást gyakorol az infrastruktúrára, az olvadó gleccserek csökkenthetik a vízkészleteket, és az intenzívebb esőzések miatt több áradás lesz – mutatott rá. A tanulmány szerint a csekély alkalmazkodóképesség miatt Tádzsikisztán, Albánia és Kirgizisztán van a legnagyobb veszélyben.
Láng István akadémikus, a Vahava (Változás-hatás-válaszadás) program vezetője lapunknak elmondta, hogy a klimatológusok egyértelműen a Kárpát-medence szárazabbá válását és felmelegedését prognosztizálják, azaz nálunk is várható a mediterrán térségekre jellemző éghajlat kialakulása. Ennek a bizonyítéka a szakértő szerint, hogy míg Európában az utóbbi fél évszázadban átlagban 0,7 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, a Kárpát-medencében a különbség egy fok volt. A felmelegedés miatt szélsőségesebbé válik az időjárás.
Több száz kutató bevonásával 2003-ban indult el a Vahava program, amelynek célja a várható éghajlati változás felmérése hazánkban és az annak hatásaira való felkészülés kidolgozása. A társaság munkája alapján 2008. március 17-én az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti éghajlat-változási stratégiát. Eszerint fejleszteni kell az időjárás-előrejelzési mechanizmusokat, csökkenteni kell nemzeti szinten az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Meg kell tanulnunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez a megelőzés, a védekezés, a kárelhárítás és a helyreállítás terén, végül pedig klímatudatosabbá kell tenni a társadalmat. Arra a kérdésre, hogy a program megvalósítására van-e állami költségvetési keret, Láng István elmondta, külön büdzsé erre a célra nincsen. A kormány minden második évben cselekvési programot dolgoz ki. Az ebben szereplő terveket kutatásfinanszírozási forrásokból, illetve uniós pályázatokból fedezik. A következő program két hónap múlva kerül a kormány elé.