Panaszt tett a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), mivel az áruházláncok sorra szólítják fel magyar beszállítóikat arra, hogy a július elsejétől öt százalékkal emelkedő áfa költségeit vállalják át áraik 4-6 százalékos csökkentésével – közölte lapunkkal Folláth Györgyné, az ÉFOSZ főtitkára. A láncok követelése százmilliárd forintos többletterhet róna az élelmiszer-beszállítókra, amit a cégek képtelenek teljesíteni, hiszen a hazai termelés évek óta csökken, s a saját piacukon egyre nagyobb hátrányba kerülő feldolgozók eredményei jó ideje a nulla közelében járnak. Folláth Györgyné úgy látja: a kereskedők az adóemeléseket közteherviselés helyett egy szűk gyártói réteggel fizettetnék ki, s ennek érdekében nem riadnak vissza attól sem, hogy erőfölényükkel visszaélve fenyegessék a beszállítókat. Van olyan kereskedelmi lánc, amelyik egyértelműen közli: azt a beszállítót, amelyik nem vállalja magára az árengedményt, kilistázza, és olyan parnert választ helyette, aki hajlandó olcsóbban adni a portékát. – Felháborító, hogy az áruházláncok hasznot akarnak húzni az áfamelésből, miközben a fogyasztó érdekében sem engednek saját nyereségükből – jegyezte meg a főtitkár, hozzátéve: míg a statisztikák szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek fogyasztói ára 7,2 százalékkal növekedett, addig a beszállítói árak csak 1,8 százalékkal nőttek.
Nem csak az élelmiszer-feldolgozókat „zaklatják” árcsökkentési kérésekkel az áruházak. A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének tagvállalatai az elmúlt napokban hasonló követeléseket kaptak, tőlük 4-5 százalékos árengedményt próbálnak kicsikarni a láncok, mondván, hogy az áfaemelés után is szeretnék tartani a jelenlegi árszintet – olvasható a szövetség közleményében. A termelők tiltakoznak, főként azért, mert ez nem egyszeri, akciós árengedmény lenne, hanem végleges, tehát a lealkudott árat leghamarabb az év végi ártárgyalásokon lehetne módosítani. A kereskedők az áfanövekedés teljes átvállalását kérik, miközben a polcon látható borárakból csupán 40-65 százalék jut a termelőkhöz, a többi a lánc nyeresége – közölték a borászok, szintén a GVH-hoz fordulnak jogorvoslatért.
Eközben a GVH tegnap közölte: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt megindult az eljárás a Penny Market múlt héten kirobbant születésnapi akciója miatt. Napvilágot látott egy olyan rangsor is, amelyben a Tudatos Vásárlók Egyesülete etikai szempontból értékelte a magyarországi áruházláncokat. Megállapítják: a Reál és a G’Roby a legjobb és a legetikusabb üzlet, míg a szupermarketek rangsorában a legkevesebb pontot a Tesco, a Lidl és az Aldi kapta.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
