Amnesztia után szigor

Napvilágot láttak a kormány offshore cégek ellen tervezett intézkedései. Az elfogadásra váró szabályok ugyan nemzetközi mintákon alapulnak, ám hazai alkalmazásuk kétséges, s a siker leginkább az APEH-on múlhat.

Jakubász Tamás
2009. 06. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Állampapír-piaci zavarok? Az önkéntes egészségpénztárak tagjainak fele rövid időn belül kilépésre kényszerülne a kormány jövő évi adóügyi elképzelései miatt – áll a Patikapénztár tegnapi, legfrissebb felmérésében. A kabinet ugyanis a következő esztendőtől az önkéntes egészségpénztárakba befizetett munkáltatói juttatásokat 54 százalékos adóval, s további 27 százalékos járulékkal sújtaná. Összesen tehát majd 96 százalékos terhet írna elő. E döntés – a Patikapénztár szakértői szerint – a kilépések miatt jelenleg 47 milliárdnyi, alapvetően állampapírokban tartott megtakarítás felszámolását hozná. Utóbbi zavarokat okozna a hazai állampapírpiacon is. Hozzátették, hogy az önkéntes egészségpénztári befizetéssel a munkáltatók dolgozóiknak olyan – havi öt-hatezer forintos – támogatást adnak, amelyet az érintettek biztosan az egészségük megőrzésére, helyreállítására fordítanak. Úgy vélik, a tervezet hatálybalépésével az emberek ezt az egészségbiztonsági tartalékot is elveszítenék. A sikertelen egészségbiztosítási reform után a negatív irányú változások pedig ismét visszavetnék a hosszabb távú öngondoskodás iránti igényt, holott most idehaza erre volna a legnagyobb szükség.


Szakmai berkekben eltérően ítélik meg az átmeneti kormány offshore cégek ellen tervezett lépéseit. A tavalyi adótörvényben még adóamnesztiát kínált a szocialista kabinet az offshore társaságokban tartott pénzek hazahozóinak, idén viszont már szigorúan lépne fel az adóparadicsomokba mentett vagyonok tulajdonosai ellen. Az Országgyűlés előtt fekvő jövő évi közteher-viselési javaslat ugyanis két intézkedést tartalmaz az offshore cégekben lévő vagy oda áramló pénzek hazai megadóztatására. Az egyik így szól: a kamat, jogdíj vagy szolgáltatási díj címén külföldre küldendő összegek után harmincszázalékos adót kellene fizetni. Vagyis, ha valaki adóparadicsomba utalna pénzt, akkor a tétel kifizetése előtt le kellene vonnia az összeg harminc százalékát és azt köteles lenne az államkasszának továbbítani. Viszont ezt az adót nem vetnék ki az olyan államokba irányuló pénzekre, amelyek például az unió tagjai, vagy amelyekkel hazánk a kettős adóztatást kizáró egyezményt kötött. Mások mellett Ciprus is ilyen. Egyes szakértők szerint ez a szabály azért lenne hatástalan, mert a földközi-tengeri szigetországba nagyon csekély adók megfizetése után lehet kivinni a vagyonokat, és onnan azokat könnyedén lehet továbbítani például egy Bahamákon bejegyzett offshore céghez. A hazai adófizetés, és a bevezetni kívánt magyar büntetőadó elkerüléséhez tehát nem kell más, mint egy ciprusi és egy offshore területen bejegyzett vállalkozás. Akinek pedig van annyi pénze, hogy két céget megvegyen és fenntartson, a szigorú szabály ellenére is szinte adómentesen viheti vagyonát adóparadicsomba. Emiatt ebből a lépésből nem várható nagy költségvetési bevétel.
A másik tervezett intézkedés talán éppen ezt a helyzetet kívánja megakadályozni. Ugyanis a kormány – nem csekély mértékű – adót vetne ki a korábban külföldre vitt és kint tartott vagyonokra is. Így Magyarországon kellene közterhet fizetni azok után a összegek után, amiket az adóparadicsomi cégből osztalék formájában nem vettek ki és nem hoztak haza. Ennek a szabálynak azonban van egy buktatója, méghozzá az: miként szerez tudomást az APEH arról, hogy valakinek van offshore cége? Az ilyen vállalkozások egyik legfontosabb tulajdonsága ugyanis az anonimitás. – A magyar adóhatóság több úton is információt szerezhet – mondta lapunknak Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers adószakértője rámutatott: először is úgy, hogy az érintett offshore cégéről, mint kapcsolt vállalkozásról bejelentést tesz az adóhivatalnak. Persze az sem kizárt, hogy más világosítja fel az APEH-ot minderről. Erdős Gabriella megjegyezte, hogy a korábbi években felhalmozott eredmény adóztatása visszamenőlegesnek tűnik, ami miatt akár kételyek is megfogalmazódhatnak. Emellett a szakember szerint az offshore cégek elleni lépések kezdetben nem lesznek túl hatékonyak, de a későbbiekben, amikor a megfelelő módszertan már kialakult, mindenképpen. Már csak azért is, mert számos országban alkalmazzák már régóta ezeket a megoldásokat – több helyütt sikeresen. A szakember azonban hozzátette: egy szabály akkor hozhat eredményt, ha érvényesülését kellően kikényszerítik. Ehhez elengedhetetlen az adóhivatal alkalmazottainak képzése, elsősorban a szükséges nyelvtudás megszerzése.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.