Bár elméletileg van arra lehetőség, hogy az E.ON 30 milliárd forinttal kisebb adósságot hajtson be az államon – s így a magyar gázfogyasztókon –, a jelek szerint ezért komoly árat kellene fizetnünk. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a német hátterű társaság résztulajdonossá szeretne válni a teljes hazai nagyfeszültségű vezetékhálózatot felügyelő Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányítóban (Mavir), amely jelenleg a Magyar Villamos Művek (MVM), s ezen keresztül kizárólag a magyar állam tulajdonában áll. Információink szerint az E.ON egyelőre kisebbségi partnerként beszállna a paksi atomerőmű új blokkját építő MVM-projekttársaságba. Ezenkívül az E.ON kisebbségi tulajdonosként bevenné az MVM-et a Gönyűn épülő, 400 megawatt kapacitású gáztüzelésű erőművébe.
*
Mint arról a hét végén beszámoltunk, tárgyalások folynak az E.ON és a magyar kormány között, mivel korábban a hazai fogyasztói árak – elsősorban a gyenge forint miatt – nem fedezték a cég beszerzési árait. Mindez főként azután okozott problémát, hogy a kormány még tavaly októberben kiemelte a gázárszámítási képletből az úgynevezett importkorrekciós tényezőt, ami garantálta korábban azt, hogy az E.ON által elszenvedett árfolyamveszteséget a magyar fogyasztók előbb-utóbb visszafizetik, mégpedig a gázszámlájukba épített kisebb összegeken keresztül. Az E.ON értesüléseink szerint 170 milliárd forintot követelt a tárgyalások elején, amit végül 80 milliárd forinttal csökkentettek. Pontosan ekkora összeg keletkezett ugyanis „extraprofitként” a társaságnál az orosz–ukrán gázvita során, mivel akkor a korábban betárolt, viszonylag olcsó gázt tudták értékesíteni a januári, már jóval magasabb díjszabás mellett. Vagyis ezek alapján kilencvenmilliárd forintos tartozásról beszélhetünk, amiből újabb harmincmilliárd forintot engedne el az E.ON, amenynyiben a fentebb már ismertetett feltételek teljesülnének. Az E.ON-nál nem kívántak reagálni lapunk értesüléseire.
Érdemes kitérni a Mavir szerepére a történetben. Ez a társaság irányítja és felügyeli a hazai nagyfeszültségű villamosenergia-hálózatot, amely az első számú stratégiai érték a magyar villamosenergia-iparban. Bár a Mavir állami tulajdonban van, ám emlékezhetünk rá, hogy a Gyurcsány-kormány alatt ki akarták szervezni az MVM alól, s önállóan kívánták tőzsdére vinni.
Ez a terv az azóta megjelent nyilatkozatok szerint lekerült a napirendről, ám az tény, hogy a rendszerirányító tőzsdei felkészítése azóta is zajlik. Amennyiben az E.ON tulajdont szerezne a Mavirban, és a paksi bővítés is a részvételükkel valósulna meg, egyértelmű, hogy a társaság hoszszú évekre a hazai energiaipar legnagyobb befolyású szereplőjévé nőné ki magát.
A fennmaradó 60 milliárd forintos adósság rendezése ugyancsak kérdéses, annak ellenére, hogy ehhez az E.ON mindenféleképpen ragaszkodik. Mint az már ismert, a gáz ára nem változik július 1-jétől (a végfogyasztók számára az ötszázalékos áfaemelés okoz majd drágulást a gázszámlán), miközben Európában ismét jókora mértékben olvadtak a fűtőanyag-tarifák. Vagyis ez azt jelenti, hogy a becslések alapján az E.ON ezúttal jóval kevesebbért vásárolja majd a gázt, mint amennyiért továbbadja. Ez pedig a tartozás mérséklését kellene hogy eredményezze, valójában viszont ezt egyelőre nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni. – Addig, amíg nem jelennek meg a gáztörvény hiányzó rendeletei, nem tudjuk pontosan, hogy ez mit jelent – fogalmazott kérdésünkre Kutas István, a magyarországi E.ON cégek szóvivője. A gázpiac július 1-jei nyitása előtt egy hónappal ugyanis még mindig nem készültek el a többek közt ezt a kérdést szabályozó kormányrendeletek.
Korábbi információink alapján arra az esetre is van megoldás, ha a megállapodás nem jön létre a két fél között. Az E.ON így egyik lehetőségként a bírósághoz fordulna, másik lehetőségként pedig megválna a magyar gáz-nagykereskedelmi üzlettől. Utóbbinál az orosz Gazprom futhatna be vevőként.