Árukapcsolás: az élre törne az E.ON

Beszállna a paksi atomerőmű új blokkjának építésébe az E.ON, a cég emellett résztulajdonosa lenne a hazai villamosenergia-rendszerirányítónak is. Információink szerint ezekért cserébe – gyakorlatilag árukapcsolással – elengedne 30 milliárd forintot a német hátterű energiaszolgáltató a magyar gázfogyasztók által felhalmozott mintegy 90 milliárdos tartozásból.

Dékány Lóránt
2009. 06. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár elméletileg van arra lehetőség, hogy az E.ON 30 milliárd forinttal kisebb adósságot hajtson be az államon – s így a magyar gázfogyasztókon –, a jelek szerint ezért komoly árat kellene fizetnünk. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a német hátterű társaság résztulajdonossá szeretne válni a teljes hazai nagyfeszültségű vezetékhálózatot felügyelő Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányítóban (Mavir), amely jelenleg a Magyar Villamos Művek (MVM), s ezen keresztül kizárólag a magyar állam tulajdonában áll. Információink szerint az E.ON egyelőre kisebbségi partnerként beszállna a paksi atomerőmű új blokkját építő MVM-projekttársaságba. Ezenkívül az E.ON kisebbségi tulajdonosként bevenné az MVM-et a Gönyűn épülő, 400 megawatt kapacitású gáztüzelésű erőművébe.

*

Mint arról a hét végén beszámoltunk, tárgyalások folynak az E.ON és a magyar kormány között, mivel korábban a hazai fogyasztói árak – elsősorban a gyenge forint miatt – nem fedezték a cég beszerzési árait. Mindez főként azután okozott problémát, hogy a kormány még tavaly októberben kiemelte a gázárszámítási képletből az úgynevezett importkorrekciós tényezőt, ami garantálta korábban azt, hogy az E.ON által elszenvedett árfolyamveszteséget a magyar fogyasztók előbb-utóbb visszafizetik, mégpedig a gázszámlájukba épített kisebb összegeken keresztül. Az E.ON értesüléseink szerint 170 milliárd forintot követelt a tárgyalások elején, amit végül 80 milliárd forinttal csökkentettek. Pontosan ekkora összeg keletkezett ugyanis „extraprofitként” a társaságnál az orosz–ukrán gázvita során, mivel akkor a korábban betárolt, viszonylag olcsó gázt tudták értékesíteni a januári, már jóval magasabb díjszabás mellett. Vagyis ezek alapján kilencvenmilliárd forintos tartozásról beszélhetünk, amiből újabb harmincmilliárd forintot engedne el az E.ON, amenynyiben a fentebb már ismertetett feltételek teljesülnének. Az E.ON-nál nem kívántak reagálni lapunk értesüléseire.
Érdemes kitérni a Mavir szerepére a történetben. Ez a társaság irányítja és felügyeli a hazai nagyfeszültségű villamosenergia-hálózatot, amely az első számú stratégiai érték a magyar villamosenergia-iparban. Bár a Mavir állami tulajdonban van, ám emlékezhetünk rá, hogy a Gyurcsány-kormány alatt ki akarták szervezni az MVM alól, s önállóan kívánták tőzsdére vinni.
Ez a terv az azóta megjelent nyilatkozatok szerint lekerült a napirendről, ám az tény, hogy a rendszerirányító tőzsdei felkészítése azóta is zajlik. Amennyiben az E.ON tulajdont szerezne a Mavirban, és a paksi bővítés is a részvételükkel valósulna meg, egyértelmű, hogy a társaság hoszszú évekre a hazai energiaipar legnagyobb befolyású szereplőjévé nőné ki magát.
A fennmaradó 60 milliárd forintos adósság rendezése ugyancsak kérdéses, annak ellenére, hogy ehhez az E.ON mindenféleképpen ragaszkodik. Mint az már ismert, a gáz ára nem változik július 1-jétől (a végfogyasztók számára az ötszázalékos áfaemelés okoz majd drágulást a gázszámlán), miközben Európában ismét jókora mértékben olvadtak a fűtőanyag-tarifák. Vagyis ez azt jelenti, hogy a becslések alapján az E.ON ezúttal jóval kevesebbért vásárolja majd a gázt, mint amennyiért továbbadja. Ez pedig a tartozás mérséklését kellene hogy eredményezze, valójában viszont ezt egyelőre nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni. – Addig, amíg nem jelennek meg a gáztörvény hiányzó rendeletei, nem tudjuk pontosan, hogy ez mit jelent – fogalmazott kérdésünkre Kutas István, a magyarországi E.ON cégek szóvivője. A gázpiac július 1-jei nyitása előtt egy hónappal ugyanis még mindig nem készültek el a többek közt ezt a kérdést szabályozó kormányrendeletek.
Korábbi információink alapján arra az esetre is van megoldás, ha a megállapodás nem jön létre a két fél között. Az E.ON így egyik lehetőségként a bírósághoz fordulna, másik lehetőségként pedig megválna a magyar gáz-nagykereskedelmi üzlettől. Utóbbinál az orosz Gazprom futhatna be vevőként.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.