Az apa nem bosszúért kiáltott

Alig egy hónappal ezelőtt mutatták be a Szíven szúrt ország című fikciós dokumentumfilmet a népszerű román kézilabdás, Marian Cozma veszprémi tragédiájáról. Egyes baloldali médiumok szerint a film veszélyes indulatokat gerjeszthet, még akkor is, ha az általuk megszólaltatottak valójában mást mondanak.

Veszprémben február 8-án meggyilkolták a város kézilabdacsapatának népszerű, 26 éves román játékosát, Marian Cozmát. A segítségére siető 20 éves horvát Ivan Pesic és a 23 éves szerb Zsarko Sesum – Cozma barátai és csapattársai – súlyos sérülésekkel élték túl a támadást. A tragédiáról Szíven szúrt ország címmel fikciós dokumentumfilm készült Babos Tamás, Csillag Mano, Kálomista Gábor, Kivés György és Vecsernyés János rendezésében. A premieren, május
7-én négyezer ember vett részt a veszprémi Arénában.
Bár a magyar dokumentumfilmesek finanszírozási gondok miatt olykor lemaradnak egy-egy esemény azonnali követéséről, az ATV Tetthely című műsora május közepén azon akadt fenn, most egy olyan ügyről készült film, amelyben a nyomozás még nem zárult le. Bár ez a világ nyugatibb felén nem annyira „egyedülálló” a filmes világban, mint amennyire a televíziós csatorna szerkesztői hiszik, a prekoncepciók megismerése miatt tanulságos volt a Tetthely műsora, amelyben az egykori nyomozót, Doszpot Pétert először arról kérdezték, befolyásolhatja-e a bírókat az ítélet meghozatalakor a film. Doszpot válasza: nem, a bíróság ugyanis nem a film alapján fogja eldönteni, pontosan mi történt, hanem annak alapján, a rendőrök milyen bizonyítékokat tárnak eléjük.
A riporter újabb kérdésére Doszpot – utalva arra, hogy a film fikciós részében színészek játsszák el az addig nyilvánosságra került információk alapján, mi történhetett a gyilkosság éjszakáján e kérdésre már „megfelelőbb” választ adott. „Nyilván el lehet képzelni, vagy egy elképzelt dolgot el lehet játszatni. És ez a közvélemény számára irritáló lehet. Eleve, ami ott történt, és eleve nagy felháborodást keltett. De ezt valóságként tálalni egy nagyon veszélyes dolog, mert jó lenne ennél többet tudni. Akkor aztán igazán dokumentumfilm lenne.” A televízió honlapjára feltett riport írásos összefoglalója – amely nem idézi a riportban megszólaltatott Kálomista Gábor rendező-producert – ezek után már azt a címet kaphatta: Doszpot szerint „nagyon veszélyes” lehet a Cozma-film! Az ATV írásos összefoglalója egyébként az Index tudósítására hivatkozva állította: a Szíven szúrt ország az ősbemutató nézőiből cigányellenes érzéseket váltott ki.
Alig egy héttel később a TV2 Mokka című adása már feltételes mód nélkül állította: Doszpot szerint veszélyes a Cozma-film, bár a beszélgetésből elsőként az derül ki, az egykori nyomozó – akkor még – nem is látta a filmet. A kérdezők – említvén, amikor a „cigánybűnözés” szó elhangzott a filmben, a premier résztvevői tapsoltak – újfent Doszpot Péter véleményére voltak kíváncsiak: ez a film tényleg csak arra jó, hogy indulatokat kavarjon? Az egykori nyomozó nemleges választ adott, indokolása szerint a film nyilván egy létező problémára hívja fel a figyelmet. Később, ellentmondva magának, már állította, a film alkalmas lehet indulatok keltésére, ám újra hangsúlyozta: tény, hogy a film felhívja a figyelmet egy létező problémára. Doszpot szerint az indulatokat az váltja ki, hogy ismert, sikeres sportoló vált gyilkosság áldozatává, ugyanakkor semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy a Szíven szúrt ország premierjén részt vett Bolcsik Zoltán dandártábornok, Veszprém megye rendőrfőkapitánya is: hiszen a rendőri vezető nem nyilatkozott és nem minősítette a filmet. A Mokka mindenesetre később megszavaztatta a televíziónézőket: Ön szerint elfogult-e a Marian Cozma haláláról szóló film? A válaszlehetőségek közül – igen, nem, uszító – a nézők egyértelműen a nemleges válaszra voksoltak.
Kálomista Gábor rendező-producer lapunk megkeresésére elmondta, a film akkor is megszületett volna, ha nem romák a támadók. A forgatás során egyébként nem tapasztalta, hogy romaellenes hangulat uralkodna az országban, mint ahogy azt egyes baloldali médiumok sugallják. – Inkább a közbiztonság okán van nagy elégedetlenség az országban – vélte Kálomista –, valamint amiatt, hogy meg lehet úszni gyilkosságokat ítélet nélkül, vagy enyhe büntetéssel is. Nem kell jobboldalinak lenni ahhoz, hogy bizonyos problémákról merjünk beszélni, és törekedjünk arra, hogy minden józanul gondolkodó emberrel együtt megoldást találjunk azokra. Erre példa a filmben megszólaló egykori igazságügy-miniszter, Bárándy Péter is.
A filmet kritizálók visszatérő kifogása, hogy a Szíven szúrt ország olyan ügyet mutat be, amelyben a vizsgálat még tart. – Nem vártam, hogy a film mögé egy emberként felsorakoznak a kritikusok, egyedül az ütött szíven, hogy Marian Cozma édesapjának a személyét is megkérdőjelezték – mondta Kálomista Gábor. Petre Cozmáról az Origo internetes portál ekként filozofált: „Érezhető, hogy lenne mit megbolygatni benne, de a rendező hagyja, hogy eljátssza azt a szerepet, amit kitalált magának. Különös ember, úgy tesz, mintha az események felett állna.” Petre Cozmának alig néhány hónapja ölték meg a fiát. Nem bosszúért kiáltott, és nem szította az indulatokat. A fia halála fölötti közös gyászban a román és a magyar nép közeledésének a lehetőségét is látta.
A Szíven szúrt ország bevételét az alkotók a Cozma család és a veszprémi kézilabdautánpótlás-nevelés javára ajánlották fel. Ám a film nézői nem csak emiatt tehetik le voksukat egy jó ügy mellett.