Bajnai a bizalmi háló őre

Az antikapitalista ideákért harcoló KISZ-ben hivatásos forradalmárnak állt Gyurcsány Ferenc akkor talán maga sem gondolta, hogy Magyarországon egyszer csak beköszönhet egy olyan korszak, amikor az erényként nem nevezhető tulajdonságainak másolói a kormány bársonyszékeiben landolhatnak. Gyurcsánytól a most terítékre kerülő klónja, Bajnai Gordon sokat tanult. Megismerte például azt, hogy az állam tehetetlen, ezért komolytalan valami, s a társadalom tagjai számára hozott szabályok alól gátlástalanul kivonhatja magát. Talán nem meglepő, hogy Bajnai ilyen körülmények között bízik a kapitalizmusban, ahogyan azt nemrég kifejtette díszvendégként a XXI. Század Intézet rendezvényén. Nos, akkor nézzük meg, hogy a klón hogyan alkalmazkodott a hazai kapitalista gyakorlathoz!

Offshore-ban álló elvtársak
Az offshore cég olyan vállalkozás, amely a bejegyzése szerinti országban nem tevékenykedik, a külföldön végzett tevékenységéből származó jövedelme pedig adómentes. Mivel az offshore cégeket igen sokan illegális tevékenységre, pénzmosásra, adócsalásra használják, a köznyelv a fogalmat a fehérgalléros bűnözéssel azonosítja.
Nézzük meg, miért éri meg offshore társaságot alapítani! Az offshore cég Magyarországon kapott osztaléka, árfolyamnyeresége után nem fizet adót, valódi tulajdonosai rejtve maradhatnak a nyilvánosság előtt, magyarországi ingatlanának értékesítése adómentes. Az előnyöket még hosszan lehetne sorolni. Az sem mindegy, hogy a magyarországi adófizetés elkerülésére alkalmas, a világ több mint 40 adóparadicsomba tartozó területéből melyiket választja az érdeklődő. Hazai milliárdosaink körében az egyik legfelkapottabb hely Ciprus. De miért épp Ciprus? Mit tud nyújtani ez a földközi-tengeri, kopár földdarab? Az évtizedek óta offshore centrumként működő szigetországba névtelenségbe burkolózó vállalkozások és magánszemélyek ezrei menekítették – sok esetben ismeretlen eredetű – milliárdokra rúgó vagyonukat. Ciprus nemrég, 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az offshore működés rejtelmeit addigra jól ismerő és alkalmazó magyar miniszterelnök, Bajnai Gordon szerint – mivel Ciprus uniós tagállam lett, és az ott bejegyzett cégeknek adót kell fizetnie – ma már nem beszélhetünk ciprusi offshore társaságokról. Az igazság azonban az, hogy e sziget EU-taggá válása gyakorlatilag semmilyen változást nem hozott az ottani offshore cégek életében. Az ország változatlanul gondosan ügyel arra, hogy a vállalkozások valódi tulajdonosainak kilétét ma se lehessen könnyen kinyomozni, illetve adófizetéssel sem terheli meg túlzottan az ott letelepedett cégeket. A Cipruson, illetve külföldön tevékenységet folytató társaságoknak 10 százalék adót kell fizetniük. A szigeten gazdasági tevékenységet nem folytató, korábban létesített cégek adóterhe azonban nulla százalék, de a társaságnak ebben az esetben nincs EU-s adószáma. Bajnai miniszterelnök állítása szerint a még Wallis-vezérként működtetett ciprusi cégei a helyi törvényeknek megfelelően adóznak. Arról persze Bajnai sem tehet, hogy a helyi szabályok csak tíz vagy éppen nulla százalék adót írnak elő számukra. Az adóelkerülés tényéről azonban kiválóan el lehet terelni a figyelmet a ciprusi cégek EU-konform jellegének hangoztatásával.
Végül érdemes azt is megvizsgálni, milyen törzsközönség veszi igénybe a már uniós adóparadicsom szolgáltatásait. A sziget elsősorban a volt keleti blokkok országainak – azon belül is főképp az oroszok oligarcháinak, klánjainak, titkosszolgáinak, politikusainak, maffiózóinak, illetve az általuk alapított csoportoknak – vonzó helyszíne. Szép számmal képviseltetik magukat magyarok is a szigetországban. Olyanok, akik pénz és hatalom birtokában megtehetik, hogy a magas magyar adóterhek alól kivonva magukat a ciprusi törvények előnyeit válasszák. A hazai adófizetést Cipruson elkerülők csapatának krémjét Bajnai Gordon miniszterelnök, Oszkó Péter pénzügyminiszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a neve fémjelzi. Simor 100 százalékos tulajdonosa egy ciprusi offshore társaságnak, Oszkó pedig Simort követően vezette azt a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló céget, amely működése során folyamatosan ciprusi adóelkerülési technikákat alkalmaz. A Bajnai irányította Wallis-csoport – Deloitte-ügyfélként – szintén ciprusi offshore-hálózattal bújt ki az itthoni adófizetés jelentős része alól. A háromfős elitklub tagjai, amikor lehetőségük nyílt rá, és érdekeik azt diktálták, gátlástalanul váltottak Nicosiáról Budapestre, és ültek át vezérigazgatói székükből az ország legmagasabb szintű köztisztviselői székeibe. Egy kibővített kormányülésen hármasban kellemesen elcseveghetnek arról, milyen előrelátók voltak, amikor az offshore-birodalmak adóelkerülési lehetőségét választották. Bajnai miniszterelnök és Oszkó pénzügyminiszter így már tökéletes lelki békével kényszerítheti ki a magyar emberektől azon elviselhetetlen adószabályoknak a betartását, amelyeket ők maguk eddig gondosan kikerültek.

Munkában az offshore szivattyú
Gyurcsány Ferenc országnyomorító politikusi regnálását megelőzően az Apró– Gyurcsány klán hírhedt családi cégcsoportja, az Altus kiépítésén fáradozott. A volt kormányfő birodalomépítése rendkívül sokba került az adófizetőknek. Gyurcsány cégein keresztül nagy értékű állami ingatlanok fillérekért való megszerzésével, majd azok közpénzből horribilis áron történő visszalízingeltetésével seftelt. Bajnai Gordon vezetésével az évente akár 50 milliárd forintot (!) is meghaladó bevételű, MSZP közeli Wallis-csoport más módszerrel ugyan, de a Gyurcsány-ügyletekhez hasonlóan tetemes hátrányt okozhatott az államkasszának.
A Wallisnak közvetlenül – valamint a Well-Invest 2000 Kft.-n keresztül közvetetten is – offshore cégek a tulajdonosai. Az offshore hálózat lehetővé tette, hogy a cégcsoport a magyarországi adófizetés egy részének elkerülésével hatalmas összegeket tereljen távoli adóparadicsomokba, s így minél kisebb részt viseljen a közterhekből. Az adóelkerülési technikákat az Oszkó Péter jelenlegi pénzügyminiszter tulajdonában álló Deloitte-csoport tanácsai szerint alkalmazták. Külön figyelmet érdemel a Wallis legfrissebb offshore-tulajdonosa, az egzotikusan csengő Colbrin Holdings nevet viselő társaság. A cég 2006 elején tűnt fel a Wallisban, 913 darab részvény megszerzésével. A Wallis kisrészvényese 2006-ig 11 magánszemély volt, köztük a legtöbb, 531 értékpapírral rendelkező Bajnaival. Ez a részvénycsomag vándorolt át a Colbrin Holdingshoz.
2003 és 2005 között évente több száz millió forint nyereséghez a Wallisból kizárólag az offshore tulajdonban álló részvényese, a Well-Invest Kft. jutott. A többi befektető nem kapott osztalékot. Gondolhatnánk, hogy a kistulajdonosok, élükön Bajnaival, a cég vezérigazgatójával, megunták a várakozást, mikor csurran-cseppen nekik is valami. Így aztán a hozamot nem fialó befektetésüktől megszabadulva átvette helyüket az ajtón kopogtató, vállalkozó szellemű, de ismeretlen tulajdonosi hátterű, ciprusi Colbrin Holdings. Úgy tűnik azonban, hogy türelmetlenségükben elhamarkodottan döntöttek. A Wallis osztalékpolitikája ugyanis 180 fokos fordulatot vett. A részvényeket átvevő offshore társaságnak néhány hónap múlva az évek alatt felhalmozott eredményből több mint 9 milliárd forint (!) osztalékot fizetett ki. A megszerzett vagyont a ciprusi cég viharsebesen és főként adómentesen vihette ki Magyarországról az adóparadicsomba. És hogy kik voltak a Colbrin Holdings valódi tulajdonosai? Mivel a nagyon EU-konform ciprusi nyilvántartási rendszerből ez gyakorlatilag kideríthetetlen, éppúgy lehet tulajdonos Bajnai Gordon miniszterelnök, mint akárki más. Az biztos, hogy a Colbrin Holdings ismeretlen részvényei – a magyarországi osztalékadó-fizetést elkerülve – 9 milliárdnyi vagyon boldog tulajdonosaivá váltak.
Sufniba mentett birodalom
Gyurcsánynak és Bajnainak nem csak a közvagyon csökkentésében hasonló a gondolkodása. A családi ingatlanjaik használatában is vannak azonos pontok. Gyurcsány és felesége, Dobrev Klára közös kft.-jének, a Fittelinának székhelye a Szemlőhegy utcai Apró-villába volt bejelentve. Gyurcsányék a cég székhelyére tekintettel a Fittelinában hatalmas összegű olyan költségeket számoltak el, amiket az Apró–Gyurcsány klán lakhelyéül szolgáló luxusvillára fordítottak.
A jelenlegi miniszterelnök felesége és gyermekei egy 380 négyzetméteres budai házban élnek, Bajnai Gordon pedig egy műtárgyakkal berendezett, XII. kerületi, 271 négyzetméteres, négyszobás, társasházi luxuslakásban húzza meg magát. Bajnai 2005 decemberében alapította a talányos nevű ESGÉ-B Vagyonkezelő Kft.-t. Alig egy hónap múlva 100 százalékos üzletrészét átadta egy ciprusi társaságnak, a Danilack Investmentnek. A miniszterelnök állítása szerint az offshore cégnek nem ő, hanem apukája és anyukája a tulajdonosa. A ciprusi vállalkozásnak azonban a szülők helyett további két ciprusi offshore cég a részvényese, és hogy ezek mögött valóban csak a kormányfő felmenői állnak-e, vagy esetleg ő maga is, nem tudható. Az offshore hálózattal rendelkező családi vállalkozásuk, az ESGÉ-B Kft. vásárolta meg 2006 januárjában 120 millió forintért azt a XII. kerületi luxusingatlant, amelybe Bajnai beköltözött és jelenleg is lakik. A családi vagyonkezelő kft. székhelyét Bajnai lakásába jelentették be. A cél – Gyurcsány Fittelinájának mintájára – valószínűleg az volt, hogy cégszékhelyként elszámolják a lakás fenntartási, felújítási és berendezési költségeit. Csakhogy közbeszólt az élet, és Bajnai bekerült a Gyurcsány-kormányba. Az óvatos bajai srác rögtön megérezte, mekkora veszélyt rejt magában, ha kormánytagként egy offshore-ral terhelt, családi vagyonkezelővel lakik egy lakásban. Attól nem kellett félnie, hogy az adóhivatal figyelmét felkelti a speciális együttélés, de a nyilvánosság érdeklődésétől okkal tarthatott. Így hát 140 millió forintért a saját nevére vette lakását. Vagyonkezelő kft.-jük székhelyéül pedig a 271 négyzetméteres luxuslakás helyett egy jóval szerényebb méretű, 3 (!) négyzetméter nagyságú II. kerületi luxussufnit béreltek ki. Felmerül a kérdés, hogy a nem működő családi vagyonkezelőnek honnan volt 120 millió forintja arra, hogy megalakulása pillanatában megvásárolja a luxuslakást. Lehetséges persze, hogy Bajnaiék ciprusi offshore cégéből származik a 100 milliós vételár fedezete. Ebben az esetben az eddig egyáltalán nem kíváncsi hatóságok megkérdezhetnék a kormányfőtől, hogy a Ciprusról érkezett családi milliók hogyan kerültek oda.
Ügyészek a szerverhotel nyomában
Bűncselekmény elkövetéséért általában elítélik az elkövetőt. Kivéve, ha elévült. A 90-es évek végére termőre fordult Gyurcsány-cégbirodalom egy olyan vállalkozás, a Nomentana Kft. közreműködésével épült fel, amely valójában nem is létezett. Mint azt korábban megírtuk, 1993 és 1995 között Gyurcsány Ferenc az illegálisan működő fantomcég tulajdonosának és ügyvezetőjének adta ki magát. A nem létező cég vezetőjeként hatósághoz benyújtott okiratokat írt alá, szerződéseket kötött. Ezekkel az okirat-hamisításokkal a későbbi kormányfő megtévesztette üzleti partnereit és a hatóságokat. Az ügyben nyomozás indult, de az ügyészség megszüntette az eljárást, mivel a cselekmények elévültek. A hatalmas közfelháborodást kiváltó ügynél is megdöbbentőbb az, hogy ismét olyan ember került Magyarország miniszterelnöki székébe, akire bűncselekmény árnyéka vetülhet.
A Bajnai Gordon tulajdonában és irányítása alatt álló Wallis cégcsoport 2005 szeptemberében megvásárolta a Dataplex Kft.-t. Ez a szerverhotelként működő társaság számítógépes kapacitások bérbeadásával foglalkozott. A wallisosok megjelenéséig 30 százalékos kihasználtságával a cég elég gyengén muzsikált, állami megrendelései nem voltak. A magas technikai felszereltség miatt Bajnaiéknak mégis megérte kifizetni a 2,2 milliárd forintos vételárat. És természetesen az óriási lehetőséget is meglátták a befektetésben. A Dataplexben rejlő gigaüzletre a cég volt ügyvezetője, Kóka János akkori gazdasági miniszter bizalmasa, Felsmann Balázs hívhatta fel a figyelmet. A terv nagyszerűsége egyszerűségében rejlett. Így szólt: elfogadható áron vegyük meg a kft.-t, tömjük tele állami megrendelésekkel, és milliárdos haszonnal nagyon gyorsan adjuk tovább. A recept kidolgozását szélsebes megvalósítás követte. 2005 novembere és 2006 áprilisa között az addig roppant figyelmetlen állami cégek sorban ébredtek rá, hogy a Dataplex szolgáltatásaira égető szükségük van. A szerverhotelbe egymás után érkeztek a milliós állami megrendelések. Az érdeklődők között élen jártak a Kóka gazdasági tárcája által felügyelt társaságok. Az állami vállalatok természetesen kizárólag nyílt közbeszerzési eljárásban találták a legmegfelelőbbnek a Dataplex szolgáltatását. A biztos és rendszeres bevételekkel kistafírozott szerverhotel tehát eladósorba került. Bajnaiék azt azonban mindenképpen el akarták kerülni, hogy a vételár és az eladási ár közötti különbözetet le kelljen adózniuk. A Wallis- csoport tehát 2005 novemberében átadta a Dataplex tulajdonjogát három ciprusi offshore társaságnak. A szigetlakók 2006 áprilisában a szerverhotelt 5,2 milliárd forintért adták el a Magyar Telekom Zrt.-nek. A hárommilliárdos nyereség a magyarországi adófizetés elkerülésével az adóparadicsomban landolt.
A ciprusi cégek közül az egyiknek Lepp Gyula, Kóka volt sógora a tulajdonosa. A Corbeil Ltd. mögött azonban nem tudható, kik állnak, de a céget Kóka családi ügyvédje, Forgó Zoltán képviseli. A harmadik ciprusi társaság, a Fleminghouse Ltd. Wallis-érdekeltségbe tartozik. Ezt az offshore céget Cipruson igazgatóként személyesen Bajnai vezette, és Magyarországon is ő járt el a vállalkozás nevében az üzletkötéskor. A rendkívül szemet szúró ügy a rendőrség látókörébe került, és hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanújával nyomozást indítottak. Az ügyészség az eljárást felfüggesztette, mivel a ciprusi igazságügyi minisztériumon keresztül adatokat és információkat kértek a szigetországi hatóságoktól. Az ügyészség tájékoztatása szerint a ciprusiak válaszára lehet, hogy két hónapot, de lehet, hogy két évet kell várni. Érthetetlen, hogy a nyomozó szervek miért a költséges és hosszadalmas ciprusi utat választották, amikor az üzletet kötő egyik offshore cég igazgatója jelenleg is hazánkban tartózkodik. Ő Magyarország miniszterelnöke. Az lenne a legegyszerűbb, ha a nyomozók a ciprusi igazgatóból kormányfővé avanzsált Bajnaitól érdeklődnének a Fleminghouse adatairól és működéséről. Az eljárás gyorsabb is lenne, mivel a cég minden titkát ismerő offshore igazgató, Bajnai a XII. kerületből hamarabb érne oda az ügyészségre, mint a ciprusiak válasza. Persze ha így mennek a dolgok, ez az ügy is előbb-utóbb csak elévül.