Titokzatos dolgok történnek mostanában. A lapunkban közölt információ nyomán Szilvásy György ügyvédje elismerte, a volt titokminisztert valóban beidézték kihallgatásra, de – nyilatkozata szerint – azt nem közölték, hogy a politikusnak milyen ügyben kell megjelennie a hatóság előtt.
Nem láttam az idéző iratot, ám kénytelen vagyok kétségbe vonni, hogy a jogi képviselő állítása ebben a formában valósághű lehet. Ha ugyanis valakit megjelenésre szólít fel a nyomozó hatóság, a papíron közölnie kell, hogy a címzettnek miféle ügyben és milyen minőségben kell tiszteletét tennie az adott hivatalban. Tehát például, tanúként vagy gyanúsítottként kívánják meghallgatni valamilyen konkrétan megjelölt bűncselekmény miatt. A kérdéseket természetesen nem sorolják fel előre, arról majd a kihallgatás helyszínén értesülhet a meghívott személy. Nem árulják el ilyenkor az érdeklődés tárgyát, témáját sem, az idézésből eszerint nem derülhet ki, hogy – mondjuk – az UD Zrt. egyik vezetője és az OTP vezérigazgatója által folytatott és lehallgatott telefonbeszélgetés rögzített változatának kiszivárogtatása kapcsán kíván-e kérdéseket feltenni a nyomozó. Szilvásy nagyjából ilyesfajta idézést kaphatott: gyanúsítottként jelenjen meg személyes adat, netán hivatali titok megsértése ügyében a meghallgatáson. Akár így van, akár nem, Szilvásy és képviselője az idézésből viszonylag pontosan tudhatja, mit akarnak tőle. Az ügyvéd nyilatkozatának ismertetése minden bizonnyal félreértésen alapult.
Félreértés, de még inkább súlyos tévedés lehet az alapja annak a nyilatkozatnak is, amelyet az MSZP elnökségének tagja, Bárándy Gergely tett az ügy kapcsán. A képviselő hivatalos vizsgálatot sürgetett, mert szerinte folyamatban levő ügyben nem szivároghat ki semmilyen információ a hatóságtól.
Bárándynak tudnia kell, hogy Szilvásy György ügyének minden részlete a nyilvánosságra tartozik. Ahogyan a jogszabály alapján szakértők mondják: közérdekből nyilvános adatról van szó. Szilvásy ugyanis a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként a kormány tagja volt, amikor az inkriminált eset történt. A biztonsági magáncég és a bank vezetőjének telefonbeszélgetését, üzleti eszmecseréjét egyelőre ismeretlen személyek lehallgatták és rögzítették. S ami ennél is több: a beszélgetés szövegét illetéktelen részére átadták. Az egyelőre természetesen csak feltételezés, hogy az információ a nemzetbiztonsági hivataltól juthatott el valamilyen úton-módon egy pártelnök postaládájába. Az elnök azután pártbeli riválisát ennek a hanganyagnak a segítségével iktatta ki a politikai versengésből.
Egyelőre nem tudhatjuk, emiatt idézték-e be a volt titokminisztert gyanúsítotti kihallgatásra. Szilvásy és politikustársa, Bárándy Gergely azonban ezt minden bizonnyal sejti. Jól tudják azt is, hogy a politikai elit, a végrehajtó hatalom köteles elszámolni tevékenységével, különösen, ha ez a tevékenység bűncselekmény vagy hasonló jogsértés gyanúját veti fel. Amerikában az emlékezetes Watergate-ügyben elnöki karrier ért véget amiatt, mert a hatalom megfigyelte, lehallgatta saját politikai ellenfelét.
A kancellária vezetőjeként, 2006 nyarán, az augusztus 20-i tragikus vihart követően Szilvásy a tévékamerák előtt mondta el bűnbánó-mentegetőző szövegét és hárította el a felelősséget, mert nem gondoskodott az állami ünnep biztonságos megszervezéséről. Később a kecskeméti főügyészségen titokban tett tanúvallomást a Zuschlag-ügyben. Most gyanúsítottként idézték a hatóság elé. Tevékenységének, s ezzel a Gyurcsány-kormány katasztrofális működésének közérdekű részletei remélhetően nem maradnak örökké bizalmas információk.
Világsztárok érkeznek a Budapesti klasszikus film maratonra
