A Déli Áramlat hazai szakaszának megépítéséért felelős orosz–magyar vegyesvállalat létrehozásáról még Gyurcsány Ferenc, akkori kormányfő idei márciusi moszkvai látogatásán született döntés. Az erről szóló együttműködési megállapodást Magyarország részéről Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnöke, míg orosz oldalról Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója írta alá. A két állami tulajdonú társaság által alapítandó vállalatot fele-fele arányban birtokolná a két fél, feladata pedig a vezeték magyarországi szakaszának tervezése, építése és üzemeltetése lenne. A tényleges alapítás ugyanakkor a mai napig nem történt meg. A korábbi hírek szerint azért, mert a Gazprom valamennyi partnerországgal egyforma ütemben kívánja fejleszteni a projektet, s Magyarország az összes érintett államnál előrébb tart. Bulgáriával ugyanis hasonló együttműködési szerződést írtak alá, ám csak május végén. Ugyanekkor előzetes megállapodásokat kötöttek Görögországgal és Szerbiával, amelyek a később létrehozandó vegyesvállalatok keretfeltételeit rögzítették. A korábbi tervek szerint szintén ezen a napon történt volna a magyar–orosz cég megalapítása, ám több egybehangzó forrás állítása alapján is ezt a Gazprom kérésére elhalasztották.
Mindezek alapján úgy tűnik, hazánkban alakulhat meg elsőként Gazprom-vegyesvállalat, valamikor a nyáron. A társaság első elnökét az MFB adná, ám több egységet a Gazprom irányítana. A tervek alapján a vegyesvállalat neve Déli Áramlat Magyar–Orosz Zrt. lenne, alaptőkéje ötmillióról ötvenmillióra emelkedne – a beruházási igények szerint. A cég élén négytagú igazgatóság – két-két magyar és orosz taggal –, s a feleket képviselő egy-egy vezérigazgató állna. Áprilisban az orosz Kommerszant nevű újság tudni vélte, hogy Gyurcsány Ferenc a Gazprom alapítású Déli Áramlat Rt. európai vezetője lesz, a távozó miniszterelnök – szóvivője útján – e hírt azonban cáfolta.
Nagyapa hölgyismerőse és a gellérthegyi lakás – Magyar Péternek nem volt szüksége kedvezményes hitelre
