Ezekben a napokban leginkább a vezérigazgatói pályázatokkal foglalkoznak a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél a kátyúk betömködése helyett – mondta lapunknak egy közutas szakember. A kormányváltásig hátralévő időre, legfeljebb egy esztendőre szóló megbízatásért nem kevesebb mint 18 pályázó jelentkezett. László Sándor vezérigazgató úgy tűnik, jó emlékeket kíván maga után hagyni. A 2008. évi teljesítményekért jutalmul milliós nagyságrendű, a felső vezetők esetében több milliós prémiumokat osztottak ki a közelmúltban.
*
Lapunk kérdésére a szervezet kommunikációs igazgatósága nem cáfolta a pénz kiosztásának tényét, ám azt közölte, hogy a prémiumok összegéről 2008 elején, azaz a válság kitörése, és az útpénztári finanszírozás megkurtítása előtt döntött a társaság.
Az MK teljesítménye – ha a dolgozók mindent megtettek is a sikerért – nehezen nevezhető kiemelkedőnek. Egy, a Világbank által 2007-ben készített felmérés szerint három ország közúthálózatának állapota akadályozza a kereskedelmi forgalmat Közép- és Kelet-Európában: Albánia, Románia és Magyarország. Egy hazai felmérés szerint pedig hazánk csaknem harmincezer kilométeres hálózatának több mint fele kifejezetten rossz, s csak kevesebb mint a tizede kifogástalan – tette közzé áprilisban az Országos Közúti Adatbank.
A távozó vezérigazgató bőkezű osztogatása azért meghökkentő, mert eközben az utak karbantartására már alig jut pénz. A zalai napilap tette közzé tavasszal, hogy a 86-os út javításán már meleg aszfaltra sem jutott forrás, ezért csak a legveszélyesebb pontokon javították a burkolatban keletkezett hibákat. A nyilatkozó főmérnök abban reménykedett, hogy később még lehetőség nyílhat további javításokra. De nem csak a tevékenységre jut egyre kevesebb forrás, egyes értesülések szerint ősszel már nehézségekbe ütközhet a bérek kifizetése is a közútnál. A fenti állításokkal kapcsolatban azt közölte a kommunikációs igazgatóság, hogy az MK a biztonságos közlekedés feltételeit megteremtő javításokat és karbantartásokat elvégzi, néhány – a közlekedésbiztonságot nem veszélyeztető – munkát azonban elhalasztanak, illetve ritkítanak. A bérek kifizetésére az eddig ismert költségvetési megszorítások mellett volt, van és egész évben lesz is fedezet.
Azt, hogy elvonásokkal sújtották a szervezetet, maga László Sándor vezérigazgató is megemlítette a távozását bejelentő közleményében. Mint írta, a válság miatt jelentősen csökkentették az útpénztári finanszírozást. Szakértők szerint a magyar közúthálózaton csak 400-500 milliárd forint ráfordításával lehetne lényeges javulást elérni. A finanszírozás megvonása azonban azt valószínűsíti, hogy tovább romlik az utak állapota. A statisztikák szerint az utak rossz állapota miatt bekövetkező közúti balesetek száma is növekedést mutat.
Mindez szorosan összefügg a Magyar Közút fokozatos leépülésével. A céget a 2005-ben kezdődött átszervezések és elbocsátások következtében számos kiváló szakember elhagyta, s helyükre pályakezdőket vettek fel. A jól képzett szakemberállomány évről évre csökkent, s a folyamat ma is tart – hozta tudomásunkra a szervezetnél dolgozók egy csoportja. A régi közutas szakemberek aggódva figyelik a Mária Terézia korában alapított közútkezelő szervezet fokozatos leépítését, amelynek egyetlen célja, hogy leszorítsa a szervezet piaci értékét. Attól tartanak, hogy egy érdekcsoport az arra alkalmas időpontban a biztos állami megrendeléssel rendelkező vállalatot az értékénél jóval alacsonyabb áron vásárolhatja meg, hogy így a költségvetés által biztosított forrást lefölözze.
origo.hu
Nagy bejelentést tett Szijjártó Péter
