Előnyben vízen, szárazon

Egy hete még valószínűnek tetszett, hogy negyvenöt esztendő elteltével ismét vidéki bajnokot avathatnak a magyar férfi vízilabdázásban: a Szolnoki Dózsa 1964-es sikerét követően az Eger múlt pénteken a fővárosban nyerte az ob I-es finálé első felvonását 8-7-re az addig rendíthetetlen Vasas ellen. Az alapszakaszban még akadozó hevesiek az elődöntőben váratlan határozottsággal morzsolták fel a Honvédot, és a tendenciákban gondolkodók számára ekkor úgy tűnt, az Eger útja továbbra is felfelé vezet. Azóta viszont két meccset és egy edzőt is elveszített a gárda, hiszen vasárnap otthonában 10-9-re, majd szerda este a Komjádi uszodában 8-7-re kapott ki; Gerendás György, a vendégek mestere ezt az összecsapást már rádiós kabinból szemlélte, mert vasárnapi dührohamáért előbb két-, majd hárommeccses eltiltást kapott.
Alakulata nélküle is remekül kezdett, az első negyedet követően 4-1-re vezetett, ám az ellenfél trénere, Földi László ekkor korai időkérés árán is „belenyúlt” a mérkőzésbe, és a következő kilenc gólból hetet az ő csapata ért el. Gerendás mindezt jobb híján kényszeredetten figyelte, majd amikor pár perccel az utolsó pillanatban 8-7-re kozmetikázott vereség után megkérdeztem tőle, felvetődött-e benne, hogy a kispadon mennyivel tehetne többet a csapatáért, így felelt: „Nem. Ezen ugyanis nincs értelme gondolkodni. A jelenben élek, most ezt a helyzetet kell megoldanunk. Ettől persze még boldogabb lennék, ha mi vezetnénk 2-1-re.”
Dr. Halmos R. Péter ügyvezető elnök nemkülönben. Nála tegnap arról érdeklődtünk, szerinte játékvezetőnek, egyéb döntéshozónak és persze főleg Gerendásnak mennyi a felelőssége abban, hogy az ország egyik legjobban meccselő edzője tétlenségre kárhoztatott, és ez mekkora veszteséget jelent. „Gyuri ezer fokon ég, ez általában előny, de néha hátrány – kezdte Halmos. – Vasárnap háromezer ember készült arra az uszodában, hogy még közelebb kerüljünk a bajnoki címhez, ami egy kisváros életében óriási siker lenne. De mindenki csalódottan ment haza, részben azért is, mert úgy éreztük, a játékvezetőktől nemhogy hazai, de még semleges pályát sem kaptunk. Mindez együttesen válthatta ki az edzőnkből ezt a reakciót. Azt viszont nem tudom megmondani, hogy az eltiltása mekkora hátrányt jelent, hiszen Tóth Kálmánnal öt éve dolgoznak együtt, egymás gondolatait is ismerik, Kálmán emellett kiváló szakember, és tudása legjavát adja.”
Ez vitathatatlan. Mint ahogyan az is, hogy habitusa, karizmája, környezetére gyakorolt hatása nem mérhető Gerendáséhoz. Ami nem kritika, hanem tény, és ha nem így lenne, aligha másodedzősködne esztendők óta mellette. Ráadásul Halmos reméli, hogy Gerendás közvetve is pozitív hatást fejthet ki ma, amennyiben Birosék dacból érte is hajtanak.
Hisz az Eger számára egyenlítés vagy végső csatavesztés mellett az is a tét, mikor tölti le eltiltásának utolsó mérkőzését a vezetőedző. Vasárnap, a bajnoki finálé mindent eldöntő, záró összecsapásán, vagy szeptemberben, az alapszakasz első, ingerszegény fordulójában, mondjuk az OSC ellen.