Épül a híd Teherán és Budapest között

A napokban népes iráni turisztikai delegáció tartózkodott Magyarországon. Az iráni MarcoPolo Voyages a legnagyobb, kétszáz utazási irodát tömörítő csoport Iránban, és most a húsz legnagyobb tagvállalat vezetője tette tiszteletét hazánkban, hogy arról tájékozódjanak, miképpen lehetne fellendíteni a Magyarországra irányuló iráni turizmust.
– Én már tudtam, mit fognak látni az irodavezetők, és tudtam mosolyogni elégedettségük és ámulatuk láttán – mondja Haszan Anszári, a holding vezetője.
A tét nem kicsi. Az közismert, hogy Irán kedvelt utazási célpont a keleti országokat megismerni vágyók körében, de az már kevésbé ismert tény, hogy évente hatmillióra tehető a külföldi úti célt választó irániak száma. Európában eddig az irániak két legkedveltebb célországa Olaszország és Franciaország volt. A MarcoPolo célja most az, hogy az iráni turisták előtt új területet nyisson Európában, ez pedig most Magyarország lehet. A MarcoPolo ráadásul alapvetően a minőségi, luxusturizmusra specializálódott. – Utasaink igényei az átlagot meghaladók, ilyen szempontok alapján mértük és mérjük fel a lehetőségeket – mondja Haszan Anszári.
Ezért is érthetetlen, hogy a magyar bürokrácia meglehetősen kellemetlen akadályokat gördít még a tehetősebb irániak beutazása elé is. Sajnos előfordul, hogy teljes turistacsoportok nem kapnak vízumot, ami az utat szervező iráni partnernek az anyagi káron túl erkölcsi veszteséget is jelent. Azért is meglepő teljes csoportok vízumkérelmének elutasítása, mert kifejezetten luxusigényeket képviselő turistákról van szó, akik jelentős összegeket fizetnek ki itt tartózkodásuk során. Az iráni (jelentős számban turistaként, szervezett csoportokban) beutazók száma háromezer körül mozog évente, és a kellemetlenségek ellenére ez a szám emelkedő tendenciát mutat.
A MarcoPolo másfél éve kezdte meg a szervező munkát a magyar piacra, és eddig tíz csoportot utaztatott be Magyarországra egy itthoni partnercéggel együttműködve. Az előrelépés reményében a holding napokban ide érkezett delegációja tárgyalt Budapest egyik legjobb hoteljének marketingigazgatójával, és más alkalommal megbeszéléseket folytatnak majd további szállodák vezetőivel is. Tárgyaltak a Magyar Turizmus Zrt. illetékeseivel is, amely találkozó Haszan Anszári szerint alapvetően ismerkedő jellegű volt, de a MarcoPolo vezetője hozzátette: a jövőben erre a tárgyalásra már lehet alapozni. – Nagy terveink vannak, amelyeket nem akarunk az álmodozás szintjén hagyni – mondja.
A tervekről egyelőre annyit tudni, hogy hosszabb távon szeretnék növelni a Magyarországra irányuló iráni turistacsoportok számát. Külön célcsoportot jelentenek a magyar egyetemeken tanuló, több száz önköltséges iráni diák családjai is, akiknek utazását programszervezéssel segítenék elő. A turisták mellett tervezik tematikus utak szervezését is, üzletemberek számára. A Magyarországot népszerűsítő tervei következő állomásaként a MarcoPolo magyar kulturális és gasztronómiai hetet szervez Teheránban az elkövetkező hónapokban, még az augusztusban kezdődő ramadán előtt. Az eddigi elképzelések szerint a program minden napján fellép a világhírű Rajkó zenekar, és magyar szakács irányításával készülnek majd a magyar ételek. Később ezt megismétlik Budapesten is, de akkor az iráni konyhával és kultúrával lehet majd megismerkedni.
Ez a rendezvény már egy távolabbi tervhez is kapcsolódik, az Iránba irányuló szervezett magyar turizmus fellendítéséhez. Nem vitás, itt is van teendő: a magyar irodák eddigi tapasztalatai szerint az Iránba irányuló magyar utazási kedv még elmarad a Magyarországra utazni kívánó irániakétól.
A MarcoPolo egyébként saját költségén már kiadott Magyarországot turisztikai szempontból népszerűsítő perzsa nyelvű kiadványt Iránban. Időközben pedig elkészült az iráni kultúrát, történelmet magas szinten ismerő és oktató Sárközy Miklós közreműködésével egy Iránt turisztikai szempontból bemutató magyar nyelvű kötet is.
Haszan Anszári a legizgalmasabb iráni látnivalók – a teheráni bazár, az ősi, látványos iráni sport, a zurháne, Perszepolisz romjai, a szőnyegeiről is ismert Siráz vagy a mesebeli hangulatú Iszfahán – mellett sorolja a két ország közötti kapcsolatok történelmi előzményeit is: a híres magyar Tibet-kutató, Kőrösi Csoma Sándor évekig élt Iránban útban India felé. Vámbéry Ármin, Stein Aurél szintén hosszasan időzött ott. Maróthy István a XIX. század közepén a perzsa hadsereg főorvosa volt. Csokonai Vitéz Mihály költészetére is nagy hatással volt Omar Khajjám híres iráni rubái (négysoros versek filozofikus tartalommal) költő. A mai iráni képzőművészet elismert alakja pedig az Iránban élő magyar festőművésznő, Varga Gizella.
– Sok okunk van tehát egymás országának megismerésére – mondja a MarcoPolo vezetője, majd Omar Khajjám egyik négysorosát idézi: „…ma még szárnyán emel a hír, de / holnap kihullat rostáján az emlékezet.” De hozzáteszi: a Magyarországra látogató iráni turistákra reményei szerint ez nem lesz érvényes, mert maradandó emlékekkel távoznak majd. És biztos abban is, hogy az Iránba érkező magyaroknál is hasonló lesz a helyzet.