Csaknem 65 százalékos volt a visszaesés az új autók piacán májusban – tette közzé a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE). De még ez az adat sem tükrözi hűen a valós keresletet. Lapunk értesülései szerint a márkakereskedésekben országszerte tucatjával állnak olyan gépkocsik, amelyeket a kereskedők vettek meg – a vásárlók helyett.
Hogy ennek mi értelme van? Az importőrök arra ösztönzik a kereskedőket, hogy minél több autót rendeljenek meg. Ennek érdekében alkalmazzák a mennyiségi bónuszt: minél több gépkocsit ad el a kereskedő, az importőr annál nagyobb árrést bocsát a rendelkezésére. Ez a juttatás sávonként növekszik, ezért a sávhatár közelébe került kereskedő számára nagy a csábítás: segítsen-e rá az eredményre néhány darabbal, így hozzájuthat a magasabb árréshez. Az autót pedig majd eladja valahogy – gondolja. Csakhogy tavaly ősz óta áll a piac, és az így megvásárolt autók az eladatlan készletet szaporítják.
Az importőrök egy része valóban alkalmaz ösztönző bónuszokat – ismerte el lapunk kérdésére Győző Gábor, az MGE elnöke, ezt azonban az egyes márkaképviseletek üzleti titokként kezelik. Komoly bajban vannak azok a kereskedők, akik a bónusszal bűvészkedtek, és így kínáltak a többieknél nagyobb árkedvezményt – mondta Gablini Gábor, a Gépjármű-kereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a „fantomautók” vásárlása csak bizonyos márkák esetén és bizonyos kereskedőkre jellemző.
Piaci hírek szerint ugyanakkor nem csak a hibás készletezési gyakorlat miatt vannak bajban a kereskedők. Sokan vettek fel százmilliós nagyságrendű devizahiteleket szemrevaló épületekre még az erős forint idején, és most nem tudják törleszteni a részleteket. Különösen azok vannak bajban, akik nem tudták funkcióval megtölteni a szemrevaló autós plázákat. A csőd szélén álló Csiki-Bege például úgy létesített központot, hogy a féltucatnyi márka közül csupán egy képes nagy forgalmat produkálni.
A piac összeomlott, a vevők alig húsz százaléka mer hitelre vásárolni – fogalmazott Ormos István, a Duna Autó Zrt. vezérigazgatója. Ennek következtében sajátos jelenség tapasztalható: mint a rendszerváltás utáni években, manapság is műanyag szatyorban, aktatáskában hozzák a milliókat a vásárlók. Ennél nagyobb baj, hogy a céges és közületi flottabeszerzések is leálltak, a szervizmunka és egyes márkák akciói tartják életben a kereskedőket.
Az óvatos vállalkozók, akik nemcsak hitelt vettek fel, de fel is halmoztak a bőség idején, túlélhetik a válságot – mondta lapunknak Ormos István. Aki hosszú távon tervez, az nem veszi ki a jövedelmet a cégből, hanem visszaforgatja. Voltak olyan kereskedők, akik a kölcsönből ingatlanberuházásba fogtak, vagy egyszerűen felélték a pénzt. Ezek a cégek most védtelenül állnak a pangó piacon. Ormos István szerint a májusi értékesítési adatok sokkolóak, és azt valószínűsítik, hogy sok kereskedés be fog zárni a nyári hónapokban. Szeptemberre kiderül, ki marad talpon a pusztító válságban. A megmaradottak pedig elfoglalhatják tönkrement versenytársaik piacát.
origo.hu
Csipke Józsika: Elolvastuk Magyar Péter genderaktivistájának LMBTQ-meséjét, hogy Önnek már ne kelljen
