Funar-utód Kolozsvárott?

A Civil Elkötelezettség Mozgalom és a romániai internetes portál, a Transindex képviselői 22 500 aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal változtassa meg a műemlékek feliratozásáról szóló döntését. Sorin Apostu polgármester a közelmúltban jelentette be ugyanis, háromnyelvű – román, angol és francia feliratú – táblákkal jelölik meg a városi műemlékeket. A német és magyar szövegek elhelyezését akkor elutasította Kolozsvár első embere.

A magyar nem világnyelv, a román pedig frankofon nép – ezzel a két érvvel utasította vissza Sorin Apostu nemzeti liberális párti polgármester a helyi magyar napilap, a Szabadság munkatársának azt a felvetését, hogy magyar és német nyelvű feliratokkal is érdemes lenne megjelölni Kolozsvár beszélő köveit. Apostu figyelmen kívül hagyta, hogy a város lakosságának 19 százaléka, körülbelül hatvanezer ember magyar, ráadásul a Babes– Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) és a városi felsőoktatási intézményeknek több mint tízezer magyar hallgatója van. Nem számít az sem, hogy a Kolozsvárra látogatók nagy többsége magyar, s hogy a legjelentősebb műemlékek magyar és német kötődésűek.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), valamint a Transindex internetes portál aláírásgyűjtése május közepén indult a magyar és német nyelvű feliratok ügyében. Kétségtelen, finoman szólva is faramuci helyzet lenne, s a városban csavargónak óhatatlanul is a szűkkeblű nacionalizmus iskolapéldájának tűnhetne, ha akár Mátyás király (részben magyar állami pénzből restaurálandó) szobra, akár a Farkas utcai református templom a Szent György-szoborral, a Karolina-oszlop, a Bánffy-palota, a Hintz–Mauksch-ház magyar nyelvű hivatalos felirat nélkül maradna, s csak román, francia és angol szövegek hirdetnék a régmúlt dicsőséget. Méltánytalan lenne a német megjelölés mellőzése is, hiszen éppen ez a népcsoport volt az, amely annyit tett Kolozsvár fejlődéséért, a kincses jelzőt is nekik köszönheti a város. A kezdeményezők mellé állt a BBTE igazgatótanácsa is. Régóta ez volt az első döntés, amelyben feltétel nélkül egyetért a román, magyar és német tagozat. Ez azért érdekes, mert a BBTE vezetősége maga is akadályozta a magyar nyelvű feliratok elhelyezését az egyetem területén. A polgármester a hét végén átvette a petíciót, s ígéretet tett arra, hogy újra tárgyalnak a kérdésről.
Emlékezetes: Kolozsváron 1990-től – a nacionalizmusáról elhíresült Gheorghe Funar polgármester vezetése alatt – 12 éven keresztül egyetlen magyar jellegű feliratot sem helyeztek el a városban, nem történt változás azonban a jelenlegi kormányfő, Emil Boc polgármestersége alatt sem, s ma sincsenek elhelyezve a Funar idején a helyi tanács által megszavazott román–magyar–német nyelvű helységnévtáblák sem.
Nagyváradon egyébként a polgármesteri hivatal tavaly kezdte elhelyezni a műemlék épületekre azokat a táblákat, amelyek román, angol és magyar nyelven tartalmazzák az ingatlan megnevezését és leírását.