Jobboldali hullám Európában

A tegnapi nagy-britanniai és hollandiai szavazással megkezdődött az európai parlamenti választások első szakasza. A június 4. és 7. között az Európai Unió 27 tagállamában megrendezésre kerülő választások előtt három dolog biztosan kijelenthető: a részvételi arány az Európai Parlamentet övező érdektelenség miatt alacsony lesz, a jobboldali pártok szinte mindenhol fölényes győzelemre számíthatnak, és a gazdasági válság kezeléséről fognak ítélkezni a szavazók.

Franciaországban a kormányzó Unió a Népmozgalomért áll az élen, a felmérések szerint hat százalékponttal megelőzve a 22 százalékon álló szocialistákat. A két vezető politikai erő mögött jóval leszakadva, 13 százalékkal következik a középutas MoDem, majd tízzel az Europe Ecologie környezetvédői. A Nemzeti Front – Jean-Marie Le Pen radikális jobboldali pártja – a szavazatok hat százalékára számíthat. A voksoláson két új baloldali párt is részt vesz: a Baloldali Párt és az Új Antikapitalista Párt is a válság nyomán kialakult kapitalizmusellenes hangulatot kívánja meglovagolni. A szavazás – hasonlóan a többi országhoz – itt is belpolitikai kérdésekről szól majd. A lakosság főként a gazdasági válság hazai kezeléséről fog ítélkezni Franciaországban.
Érdektelenség és határozatlanság jellemzi a németeket az európai választások előtt. A szavazásra jogosult polgároknak több mint kétharmada vagy el sem megy voksolni, vagy nem tudja, melyik pártot támogassa. A Bundestagban képviselt pártok kampányát a gazdasági válság befolyásolta. Európa vezető gazdasági országának kijáró 99 képviselő helyéért 31 párt verseng. Az előrejelzések szerint győztes CDU (39 százalék) a 10 százalékra esélyes liberális FDP oldalán a polgári blokk győzelmét hozná a szociáldemokratákkal (25), a Zöldekkel (10) és a Baloldallal szemben.
Nagy-Britanniában az európai parlamenti választást a néhány hete kirobbant, parlamenti képviselőket érintő költségtérítési botrány is befolyásolja, vagyis az, hogy a Daily Telegraph leleplező cikksorozata szerint a képviselők a törvény megsértésével megkárosították az adófizetőket. A Brown-kormány népszerűtlensége folytán a Munkáspárt várhatóan sok mandátumot veszít, de egyelőre nem biztos, hogy a konzervatívok és a liberális demokraták közül melyik hódít el több szavazatot a kormánytól. Mandátumokra számíthatnak a kis pártok is, különösen a zöldek és az EU-tól függetlenséget követelő UKIP.
Alacsony részvételre számítanak Lengyelországban a közvélemény-kutató cégek. A legutóbbi felmérések szerint a szavazásra jogosultak 25-30 százaléka megy el szavazni. Mint Donald Tusk miniszterelnök nemrégiben külföldi újságíróknak mondta Varsóban, hgy akkor sem fog panaszkodni, ha húszszázalékos lesz a részvételi arány. A Gazeta Wyborcza napilap a Tusk vezette konzervatív Polgári Platform (PO) győzelmét várja (39 százalék), a Kaczynski testvérek vezette ellenzéki, a PO-tól jobbra álló Jog és Igazságosság (PiS) pártnak pedig 20 százalékos eredményt jósolnak, míg a baloldali SLD-UP a szavazatok 9 százalékára számíthat. A lengyel újság elemzői szerint Tusk kormánya annak köszönheti népszerűségét, hogy a gazdasági válság idején nem kapkodott, s nem keltettek pánikot sem a lakosság körében, sem a pénzpiacokon.
Csehországban a közvélemény-kutatások szerint a Polgári Demokrata Párt (ODS) nyeri meg a választásokat. A második befutó a szociáldemokrata párt (CSSD), utánuk következnek a kommunisták. Az ODS esélyeit a CSSD kormánybuktató módszerének negatív visszhangja növelheti, az, hogy erre Prága uniós elnökségének idején került sor. A Lidové Noviny napilap közben megírta, hogy Kouchner francia külügyminiszter Európa bomlasztásával vádolta Václav Klaus cseh elnököt keddi nyilatkozata miatt, amelyben feleslegesnek nevezte az EP-választásokat.