Jönnek a kínaiak

Szaporodnak mostanában a magyar–kínai üzletember-találkozók, s immár célegyenesbe érkezett az európai hídfőállásként emlegetett kínai kereskedelmi központ a fővárosban, miközben az ázsiai ország befektetői offenzívát indítottak a válság miatt könnyebben megszerezhető külföldi vagyonelemekért. A magyar kormány minden lehetőséget megad Kínának, hogy hazánkból épüljön be az Európai Unió piacára.

Textiliparunk a legnagyobb áldozat. A kínaiak progresszív terjeszkedése már sokszor váltott ki feszültségeket az unióban. Emlékezetes a „bugyiháború” néven elhíresült érdekkonfliktus is. Korábban tíz évig volt érvényben egy textilkvóta, amellyel az EU korlátozta a tagországokba áramló kínai ruhaexportot. A kvóta 2005-ben lejárt, az uniós piacokat néhány hónap alatt soha nem látott árudömping özönlötte el, s tömegesen szűntek meg a könnyűipari munkahelyek. Idehaza is leginkább a textilipar látta kárát a kínai dömpingnek. Tavaly a Berwin Ruhaipari Zrt. zárta be várpalotai üzemét, több mint 160 munkavállalót elküldve. A farmergyártó német Mustang GmbH is bezárta marcali üzemét, ahonnan négyszáznál is több dolgozót küldtek el. 2007-ben a zalaegerszegi Za-Ko Zrt.-t, 2005 elején pedig a szombathelyi Styl Ruhagyárat, s velük együtt több száz ember munkahelyét számolták fel. A még hazánkban működő cégeket szakértők szerint a Távol-Keletre és a harmadik világ országaiba áttelepülő gyártás és a kedvezőtlen hazai gazdasági és adózási légkör kergeti el.

Kínai–magyar üzletember-találkozót rendez ma a Magyar– Kínai Gazdasági Kamara, amelynek során távol-keleti cégek kínálnak üzleti partnerséget a magyar vállalkozások számára. Két hete a fővárosi Asia Center adott otthont egy hasonló börzének: a Kínai márkák üzleti fórumára Kína egyik legdinamikusabban fejlődő tartományából, Zhejiangból (Csöcsiang) érkezett 17 kis- és középvállalat, hogy népszerűsítsék javarészt textilipari termékeiket. A rendezvény az erősödő kínai–európai gazdasági kapcsolatokat összekötő híd egyik alapköve lett, utat nyitva hazánkból az EU más országai felé – derül ki az esemény kapcsán kiadott sajtóközleményből.
Úgy tűnik tehát, az évek óta formálódó együttműködés immár a megvalósulás szakaszába lépett. Ennek nyilván az is lendületet adott, hogy a közelmúltban a kínai kereskedelmi minisztérium külföldi befektetésekre szólította fel cégeit, mondván: most viszonylag olcsón juthatnak hozzá a külföldi vagyonelemekhez. A tárca szerint ugyanis a globális pénzügyi válság jelentősen megváltoztatta a világgazdasági erőviszonyokat: nőnek a minőségi külföldi tulajdonok iránt érdeklődők lehetőségei, s csökkennek a befektetési költségek.
Kína gazdasági dinamizmusának megtartása érdekében a pekingi vezetés célja az, hogy nagyvállalataik versenyképes, magas minőségű globális márkákat hozzanak létre. Ennek érdekében a kínai kormányzat meghirdette a „Go Global” nevet viselő gazdasági-kereskedelmi programot, amely arra hivatott, hogy minden egyes régiónak legyen egy saját, globális márkaneve, amely képes meghódítani a nyugati vásárlókat. A „Go Global” politika keretében a vállalatok sokrétű állami támogatást kapnak nemzetközi terjeszkedésükhöz.
– Kína a gazdasági programja segítségével tehermentesíteni szeretné magát, ezáltal csökkenteni az alapanyag-szükségletet az országon belül, s még inkább bele óhajt épülni a világgazdaságba. Azok az országok, amelyek partnerek tudnak lenni ebben a gazdasági törekvésben, maguk is komoly sikerekre számíthatnak – véli az Asia Centerben létrejövő China Brand Trade Center (CBTC – Kínai Márkák Kereskedelmi Központja) vezetősége.
A 300 millió eurós beruházásból megvalósuló CBTC amellett, hogy Magyarországot Kína valódi regionális központjává teszi az unióban, további üzleti lehetőségeket is rejt számunkra, mint például a tőkebefektetések, a gyártókapacitások létrehozása vagy a félkész termékek összeszerelése. Magyarország mindenképpen profitál ebből a kínai befektetésből – közölte Rudolf Riedl, az Asia Center ügyvezető igazgatója.
A CBTC központ 2014-ig minimum hatszáz kínai cég részvételével jön létre oly módon, hogy a vállalatok magyar bejegyzésű cégeket hoznak létre, s innen érik el kereskedelmi partnereiket az unióban. Huszty András, a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott lapunknak korábban ezzel kapcsolatban azt mondta: a kormány minden segítséget megad a kínai cégek könnyebb betelepülése érdekében.
A komoly szándékot jelzi az is, hogy a világon elsőként Budapesten nyit irodát az év második felében a kínai befektetési ügynökség.
– A kínai befektetésekért jelenleg erős a verseny a kelet-közép-európai régióban, de a konkurensekhez képest előnyt jelent hazánknak a központi földrajzi elhelyezkedés, a kelet- és nyugat-európai piacok megközelíthetősége, a közvetlen Budapest–Peking repülőjárat, s a képzett munkaerő. A budapesti iroda nyitását indokolja továbbá, hogy régiónkban csak Magyarországon van jelen a Bank of China, s a környező országokkal összehasonlítva hazánkban él a legnagyobb kínai közösség – mondta Rétfalvi György, az ITD Hungary vezérigazgatója, hozzátéve: Kína regionális elosztó-, gyártó- és logisztikai központként tekint Magyarországra.
Hazánkban eddig mintegy 600-800 millió amerikai dollár értékben fektettek be kínai társaságok informatika, információs és kommunikációs technológia, valamint elektronika, telekommunikáció és kutatás-fejlesztés területen. Jelenleg ötezer kínai cég működik nálunk, ebből tucatnyi a jelentős, nemzetközi vállalat.
Úgy tűnik, a magyar kormány is komolyan veszi a kétoldalú kapcsolatok ápolását. Nemrég újabb posztot hoztak létre a magyar–kínai kapcsolatok fejlesztése érdekében: Veres János volt pénzügyminiszter lett a keleti kapcsolatok kormánybiztosa. Őt Bajnai Gordon miniszterelnök nevezte ki, Huszty Andráshoz hasonlóan, akit még Medgyessy Péter tett meg kormánybiztosnak. – Veres Husztyval ellentétben díjazás nélkül látja el feladatát – mondta lapunknak a független szakértők által működtetett vilagkiallitas.hu főszerkesztője. Gerhard Ákostól megtudtuk: a két biztos személyében közös, hogy egyikük sem beszél kínaiul, viszont mindketten a Miniszterelnöki Hivatalban kaptak titkárságot, ahol Kínával foglalkoznak, egészen pontosan összehangolják az illetékes szervek munkáját. Igaz, Veres feladatköre bővebb, hiszen ő az orosz, ukrán és kazah területekért is felel, s munkája állítólag nem érinti Huszty András feladatkörét.
Veres kinevezésével – a nagykövetségek mellett – már legkevesebb tíz szervezet munkálkodik a kínai– magyar kapcsolatok jobbításán. E lelkesedés mellett azonban nehezen érthető, miért nem érhető el évek óta a világhálón olyan naprakész háttéranyag, amelyek segítenék a magyarok vállalkozását Kínában, nem találjuk magyar nyelven azokat a kínai törvényeket sem, amelyek például a cégalapításnál fontosak lehetnek – jegyezte meg Gerhard Ákos.