Minden jel arra utal, hogy a teljesen nyitott hazai gázpiac első fogyasztói ármeghatározása – az elmúlt időszakhoz hasonlóan – politikai lépés volt.
Július 1-jén nem változik Magyarországon a gáz ára, a fogyasztóknak viszont az ötszázalékos áfaemelés miatt többet kell majd fizetniük ezentúl a fűtőanyagért – ezt jelentette be Szollár Domokos kormányszóvivő a múlt hét végén, megerősítve a Népszabadsághoz kiszivárgott információkat. Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter ugyanakkor a Napi Gazdaság tegnapi számában úgy fogalmazott: nem kapott az árakra vonatkozó előterjesztési javaslatot a Magyar Energia Hivataltól (MEH). Hozzátette, erre nincs is szüksége, hiszen ha nincs árváltozás, nincs miről dönteni. A MEH-nél megkeresésünkre azt közölték, hogy a hivatal elnökének ígéretéhez híven, május 27-től számolva tíz napon belül – vélhetőleg tegnapelőtt – elküldte javaslatát az illetékes tárcához, így ha Hónig Péter nem kapta még meg a dokumentációt, az „a posta ördögének köszönhető”.
Az mindenesetre több mint valószínű, hogy a kormányszóvivői bejelentéskor ez az irat nem állt rendelkezésre, márpedig ahhoz is szükség lenne a hivatali javaslatra, hogy a változatlanul hagyásról dönthessen az illetékes miniszter, hiszen ennek mérlegeléséhez sem árt némi szakmai alátámasztás. Már csak azért sem, mert az európai gázár a jelenlegi ezer köbméterenkénti 380 dollár körüli szintről becslések szerint a harmadik negyedévben 250 dollárra esik, ami önmagában jókora csökkenést indokolt volna a hazai tarifákban is. Hogy ez miért nem történt meg, annak több oka lehet, elsősorban az E.ON Földgáz Trade felé fennálló, körülbelül 90 milliárd forintos tartozás, amely a korábbi hibás kormányzati gázárváltoztatásokból halmozódott fel. Ha ugyanis a német hátterű cég ezúttal olcsóbban tudja majd beszerezni a fűtőanyagot, mint amenynyiért azt értékesíti a magyar fogyasztóknak, akkor az némiképp kompenzálhatja az E.ON által követelt összeget. A visszatérítés mechanizmusát szabályozó kormányrendeletek azonban egy hónappal a gázpiaci nyitás előtt még mindig nem állnak készen.
Kérdéses azonban, hogy hazánk érzékel-e a közeljövőben bármit is a gázárakat lefelé szorító világpiaci tendenciából. Molnár Csaba kancelláriaminiszter tegnap bejelentette: a kormány az idén jelentősen szeretné csökkenteni a gáz árát, mégpedig a fűtési szezon előtt, vagyis októberben. Mindennek feltétele, hogy a forint árfolyama a dollárral szemben ne gyengüljön jelentősen, s ne változzon a fűtőanyag világpiaci ára drasztikusan. Bár utóbbira az olajár kilenc hónappal ezelőtti szintjéből következtethetünk, a forint esetében már korántsem tűnik ilyen biztosnak a helyzet.
Egyébként az új, július 1-jétől hatályba lépő gáztörvény értelmében már nem kell 30 nappal a változtatás előtt kihirdetni a módosult gázárat, s annak számolási módja is némiképpen változik. A lakossági fogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatók számára továbbra is a MEH javaslata alapján az illetékes miniszter hivatott meghatározni a gáztarifát. Mindezt megelőzi az egyetemes szolgáltatók adatszolgáltatása 45 nappal a hatálybalépés előtt, amely alapján a hivatal harminc napon belül elkészíti javaslatát. A szolgáltatóknak így 15 nappal az új árak alkalmazása előtt honlapjukon, valamint az országos sajtóban közzé kell tenni a módosított tarifákat. Mindemellett viszont továbbra is negyedévente egyszer nyílik majd lehetőség a gázárváltoztatásra.
Svájc korlátozza az EMFESZ-t? A svájci bejegyzésű RosGas nem adhatja tovább az EMFESZ Kft.-t – ezt rendelte el az alpesi ország bírósága, amelyről a magyar gázszolgáltatót korábban birtokló, ciprusi bejegyzésű Mabofi adott ki közleményt. Ugyanígy nem kerülhet ki egyelőre a RosGas az egyébként eddig ismeretlen tulajdonosok kezéből. Mint arról már beszámoltunk, az EMFESZ Kft. úgy került át a svájci cég tulajdonába, hogy a hazai gázpiac mintegy negyedét kiszolgáló társaság ügyvezetője, Góczi István, az addigi tulajdonos a Mabofi akarata ellenére eladta azt.
Elképesztő magyar siker: a Hunyadi-sorozat főszereplője egy világmárka új arca lett
