Köntörfalazó klímaállamtitkár

Április elseje óta Faragó Tibor korábbi minisztériumi osztályvezető a környezetvédelmi minisztérium új környezet- és klímapolitikai szakállamtitkára. Mivel hétfőtől két héten át Bonnban zajlik 190 állam részvételével az év végi, koppenhágai éghajlat-változási konferencia szakértői előkészítő találkozója, az új vezetőtől szerettük volna megtudni, hogy Magyarország ezen milyen környezetpolitikát képvisel, milyen szén-dioxid-kibocsátási értékeket vállal az előttünk álló évtizedre. A szakállamtitkár azonban csak anynyit közölt: az Európai Unió huszonhét tagállama szigorú egyeztetés alapján egységes nézetet képvisel. Az unió az 1990-es állapotokhoz képest legalább húszszázalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkenést vállalt, igaz ez átlagérték, és az még nem tisztázott, melyik tagállam mekkora mértékben járul a csökkenéshez.
Ezzel szemben a zöldek szerint Magyarországnak negyven százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatást elősegítő gázok kibocsátását – szögezte le Stoll Barbara, a Greenpeace kampányfőnöke. Kifejtette: az országnak túl kellene végre lépnie az atom és fosszilis energiahordozók alkalmazásán, hiszen földrajzi adottságainknak köszönhetően sokkal kisebb erőfeszítéssel tudnánk a földhő erejét szolgálatunkba állítani, és így 2050-re villamos energia felhasználásunk felét a geotermiára alapozva állíthatnánk elő.
A nemzetközi kapcsolatokat firtató kérdésünkre Faragó Tibor azt válaszolta: tudomása szerint a világ fejlődő és vezető országainak álláspontja távol állnak egymástól.
Stoll Barbara viszont rámutatott: a fejlett országoknak legalább 110 milliárd eurós támogatást kellene nyújtaniuk a fejlődő nemzeteknek, hogy elterjeszthessék a tiszta technológiákat és meggátolják az őserdők további kitermelését.