Ha hinni lehetne a Die Zeit című német napilapnak vagy a The Sunday Times brit vasárnapi újságnak, esetleg komolyan vennénk a Profil című osztrák hetilap legutóbbi kiadásában leírtakat, akkor húsz évvel a rendszerváltás után az Európai Unióba öt évvel ezelőtt felvételt nyert Magyarországon „az elmúlt években a tekintélyelvű magatartás és a romákkal szembeni agresszív előítéletek mélyen gyökeret vertek a társadalomban”, „a szélsőjobboldal cigányokat, zsidókat, idegen szívűeket rohan le”, „jobboldali gyűlölethadjárat” folyik a roma kisebbség ellen. Ez derül ki ugyanis az említett újságok írásaiból, ritkábban helyszíni tudósításaiból. A Magyarországot tavaly ősz óta erőteljesen sújtó gazdasági válság elmélyülésével és a kormánypárt népszerűségének csökkenésével egy időben hazánkban és külföldön is elszaporodtak a magyarországi szélsőségesekről szóló különböző riportok. A nyugat-európai lapok mellett a hazánkkal szomszédos országok napilapjai is foglalkoznak az úgynevezett rasszista indíttatású bűncselekmények magyarországi elterjedésével.
Ennek apropóján és hazánk kaotikus gazdasági állapotának tükrében rendezték meg nemrégiben Budapesten a Magyarország magyar és külföldi szemmel című konferenciát a Konrad Adenauer Alapítvány és a Professzorok Batthyány Köre közös szervezésében. Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke nyitóbeszédében kiemelte: hazánk megítélése mélypontra jutott, a külföldi sajtóban megjelent cikkek a gazdasági válságról és a rasszizmus elterjedéséről szólnak. Valóban ilyen rossz volna a helyzet Magyarországon, vagy a külföldi újságírókat tájékoztatták félre?
– Magyarország egy normális ország, ilyennek is látják mindenhol külföldön – válaszolta meg a kérdést Oplatka András, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem tanára, aki korábban a Neue Zürcher Zeitung svájci lapnál dolgozott közép-európai tudósítóként. Oplatka András furcsállja, hogy a magyarok a hazánkról külföldi lapokban megjelent minden egyes mondatot szentírásnak tekintik, és csodálkozunk azon is, ha a nyugati sajtó nem foglalkozik például azzal, hogy a Fidesz parlamenti képviselői lebontották a Parlament épülete előtt felállított kordont. „A magyaroknak inkább örülniük kellene annak, hogy Magyarország nem szerepel gyakran a külföldi sajtóban, hiszen az újságokat csak a katasztrófák és a botrányok érdeklik” – közölte Oplatka András. Mint mondta, Magyarországot súlyának és nagyságának megfelelően kezelik, mi magunk sem tudnánk többet mondani Portugália vagy Norvégia belpolitikájáról. Magyarország ugyanakkor szimpatikus a külföldiek számára, hiszen többek között hozzájárult egy totalitárius rendszer legyőzéséhez, amit nem felejt el egyhamar a Nyugat. Hazánkról kevés információjuk van a nyugati embereknek, a svájci gimnazisták szinte semmit sem tanulnak Kelet-Közép-Európáról – legfeljebb a Habsburgokról hallhattak –, s még ennél is rosszabb a helyzet például Párizsban, ahol Oplatka András gyermekei jártak iskolába. A francia nyilvánosság Trianonnal sem foglalkozik, nem is tudnak róla, magyar szempontból ezért nem is érdemes véleményt kicsikarni a franciákból ezzel kapcsolatban, vélekedett Oplatka András, aki szerint az 1990-es marosvásárhelyi események is úgy kerültek be a nyugat-európai politikai köztudatba, hogy „a Balkánon ilyen dolgok történnek”.
A nyugati sajtó ugyanakkor előszeretettel foglalkozik a szélsőségekkel. Ezek vannak, létezésük nem vitatható, de csupán egy kis körről van szó. A magyarokat nem szabad emiatt elítélni – fogalmazott Oplatka András. Beszédét követően Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodájának vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar sajtó is a kelleténél nagyobb hangsúlyt ad a németországi szélsőséges csoportok tevékenységéről.
Tanulságos előadást tartott a konferencián Roland Schatz, a zürichi Media Tenor Nemzetközi Intézet igazgatója is. Az intézet elemzéseket készít, tendenciákat mutat ki a különböző újságokban, televíziókban és az interneten megjelent hírek alapján. Roland Schatz az amerikai médiumokat elemezve kifejtette, mivel az amerikaiak nagyon kis százaléka foglalkozik egyáltalán külföldi eseményekkel, ne lepődjünk meg azon, ha hazánkról nem is hallottak. A németországi sajtóval kapcsolatban elmondta, a média nem sokat foglalkozik Kelet-Európával, ha mégis, a negatív hírek kerülnek előtérbe. A németországi tudósításokban Szerbia, Lengyelország, Csehország, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Románia is megelőz bennünket. Magyarországgal évről évre kevesebbet foglalkoznak a nyugati médiumok, az ország jelentősége fokozatosan csökken. A legtöbb Magyarországról szóló hír negatív eseményekről számol be, de ez minden ország esetében így van, mondta Roland Schatz. A kaotikus gazdasági állapotok is gyakori témát szolgáltatnak a külföldi sajtóorgánumok számára, különösen azóta, hogy az uniós tagállamok közül hazánk fordult elsőként a Nemzetközi Valutaalaphoz segítségért.
origo.hu
Ferenc pápa: A magyar nyelvet csak a Mennyországban beszélik, mert örökké tart megtanulni
