Mint azt korábban megírtuk, Bajnai Gordon a ciprusi Fleminghouse elnevezésű társaság volt igazgatójaként kulcsszerepet játszott a szerverhotelként működő Dataplex Kft. eladásával kapcsolatos botránysorozatban. A Fleminghouse a Dataplexet megszerző, majd azt fél éven belül hárommilliárdos haszonnal továbbadó három ciprusi offshore cég egyike volt. A vétel és eladás közötti néhány hónapban a Dataplex nagy értékű állami megrendelésekhez jutott, többek között Kóka János (SZDSZ) akkori gazdasági miniszter által felügyelt állami cégektől. A ciprusi offshore társaságok közbeiktatásával a vételár-különbözetből adódó adófizetési kötelezettséget tudta elkerülni a Bajnai vezette Wallis-csoport. Az ügyben hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanújával folyik nyomozás, de az eljárást – a ciprusi hatóságoktól megkért adatok megérkezéséig – az ügyészség felfüggesztette. A miniszterelnök az érintettsége kapcsán kirobbant botrányban rendre azzal védekezik, hogy a Fleminghouse nem tekinthető offshore cégnek, mivel a sziget az Európai Unió tagja, és a társaság tulajdonosa sem ismeretlen, hiszen a ciprusi cég – mint az a Wallis Zrt. mérlegéből is kitűnik – a Wallis cégcsoporthoz tartozik.
Bár szakértői nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy egy uniós, illetve egy unión kívüli adóparadicsom működése gyakorlatilag azonos, Bajnainak erről más a véleménye. A miniszterelnök szerint kizárólag akkor és csak akkor beszélhetünk offshore társaságról, ha a cég nem uniós országban jött létre, és tulajdonosai elrejtőznek a hatóságok szeme elől.
*
Az ilyen offshore társaság adóelkerülési tevékenységét a Bajnai-kormány elítélendő, Magyarországra nézve káros magatartásnak tartja, és a 2010. évi adótörvényekben minden lehetséges eszközzel üldözni kívánja. A hangzatos kormányzati látszatkijelentéssel az a nagy probléma, hogy a kormányfőnek önmagán kellene kezdenie az offshore-ok elleni harcot. Bajnai ugyanis nemcsak a Fleminghouse Ltd.-nek, hanem egy másik, saját véleménye szerint is klasszikus offshore-nak minősülő társaságnak volt az igazgatója. A történet a következő.
A Bajnai tulajdonában és vezetése alatt álló Wallis Zrt. 2000-ben létrehozta a Well-Invest 2000 Kft.-t, amely azután megszerezte az anyacég Wallis Zrt. 1 db osztalékelsőbbségi részvényét. Ez azt eredményezte, hogy a Wallis nyereségéből 2003–2005 között kizárólag a Well-Invest Kft. kapott több milliárd forint osztalékot. A Well-Investnek megalakulásától kezdve egyetlen alkalmazottja volt. Többre persze nem is volt szükség, mivel a cég tevékenységet nem végzett, 2000–2006 között 0 forint árbevételt produkált. Az egyetlen munkavállaló munkaköri kötelessége a Wallisból érkező milliárdos osztalék „vagyonkezelése” volt. A lehető legkevesebb adófizetést eredményező vagyonkezeléshez azonban szükség volt egy offshore társaságra is. 2002-ben, két évvel Ciprus uniós csatlakozását megelőzően a Wallis létrehozott egy ciprusi offshore céget, a Wallis European Management Service-t (WEMS). A WEMS a cégcsoport tagjaként szerepelt a magyar Wallis 2002. évi mérlegében. 2003-tól azonban a ciprusi cég eltűnik a Wallis könyveiből, már nem jelenik meg az érdekeltségébe tartozó társaságként, tulajdonosai ismeretlen részvényesek lesznek. Ugyanakkor az offshore cég változatlanul megtartja és ma is viseli a Wallis European nevet, amiből az következik, hogy ismeretlen tulajdonosai kapcsolatban állhatnak a magyarországi Wallisszal. Nem véletlen az sem, hogy az akkor még unión kívüli szigeten létesített WEMS tulajdonosai 2003-ban kívántak eltűnni a nyilvánosság szeme elől. Az offshore társaság ugyanis ebben az évben a Wallisból osztalékot szivattyúzó Well-Invest tulajdonosává vált. A Wallis Zrt.-ből 2003–2005 között a Well-Invest Kft.-n keresztül összesen 3,4 milliárd forint vándorolt a ciprusi adóparadicsomba.
A Wallis, a Well-Invest és a ciprusi offshore cég ismeretlen tulajdonosai között egyetlen személy az összekötő kapocs: hazánk jelenlegi miniszterelnöke, Bajnai Gordon. Bajnai az unión kívüli ciprusi adóparadicsomban létesített, ismeretlen tulajdonosi körrel bíró offshore társaság igazgatója volt. Vezetésével a ciprusi offshore 2003-ban 1,3 milliárd forint nyereséget vitt ki Magyarországról. 2004-ben további 1,3 milliárddal, 2005-ben pedig 600 millióval lettek gazdagabbak a ciprusi cég mögötti részvényesek.
Tudni kell, hogy egy adott cégláncolat végén nem állhat más, csak magánszemély. Ha a cégcsoportot tulajdonló emberek itthon veszik ki a társaságokban képződött nyereséget, akkor rendkívül magas osztalékadót kell fizetniük az államnak. Abban az esetben, ha a céglánc végén álló offshore társaságba terelik a cégcsoport nyereségének nagy részét, akkor az osztalékra vágyó magánszemély tulajdonosok az itthoninál sokkal kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Ugyanis elkerülik a hazai osztalékadó-fizetést. A Bajnai által vezetett offshore WEMS ismeretlen tulajdonosai a Wallis-cégcsoportot akkoriban uraló magánszemélyekkel, köztük a jelenlegi miniszterelnökkel is azonosak lehetnek.
A ciprusi WEMS vélhetően magyar részvényesei a magyarországi több száz milliós osztalékadó-fizetési kötelezettség elkerülésével juthattak és juthatnak hozzá a Wallisból származó többmilliárdos nyereséghez.
Dokumentumokkal bizonyítható tehát, hogy hazánk jelenlegi miniszterelnöke egy unión kívüli országban létrehozott és működő, ismeretlen tulajdonosi hátterű offshore társaság igazgatója volt, amely Bajnai irányításával milliárdos vagyont menekíthetett ki az adóparadicsomba. Ha mindez igaz, akkor itt is egy olyan esetről van szó, amikor a sokak által legálisnak mondott offshore technikát adócsalásra használják fel. Ez pedig hazánkban is az egyik legsúlyosabb gazdasági bűncselekmény. Ilyenkor a magyar nyomozóhatóságnak el kell számoltatnia az offshore cég vezető tisztségviselőjét – esetünkben éppen Magyarország jelenlegi miniszterelnökét –, hogy nevezze meg a társaság tényleges tulajdonosait.
Ebben a helyzetben talán még Bajnaitól sem várható el, hogy saját magát üldözze, és az általa vezetett offshore cégre sújtson le a törvény minden szigorával, de az igen, hogy haladéktalanul mondjon le kormányfői tisztségéről. A miniszterelnöknek a saját maga által állított – nem éppen magas – erkölcsi mérce alapján is távoznia kell posztjáról. Bajnai nemcsak az ország lakossága előtt, de saját elvárásai szerint is megbukott.
A jogszabály. A társasági adóról, illetve az adózás rendjéről szóló törvény kimondja: „Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.”
