Minden, az élelmiszer-etikai kódexszel kapcsolatos előkészületet leállított az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), mivel tegnapelőtt a versenyhivatal közölte, hogy eljárást indít annak aláírói ellen – közölte Vámos György, az OKSZ főtitkára. Így szünetelnek azok az intézkedések is, amelyeket nemrégiben a hazai gazdák védelmében rendeltek el, mint például, hogy júliustól 80:20 százalékos arányban kínálják a boltokban a magyar és a külföldi élelmiszereket. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azért indított vizsgálatot, mert álláspontja szerint a kereskedők, a termelők és a feldolgozók önkéntes megállapodásának azon pontjai, amelyek megkülönböztető figyelemben részesítik a hazai termékeket, ütköznek a magyar és az európai uniós versenyjoggal.
A GVH szerint kartellgyanús, ha több szervezet egyezik meg a belsőpiac-védelemről, mert ez korlátozhatja a külföldi termékek mögött álló cégek magyarországi értékesítési lehetőségeit, márpedig uniós csatlakozásunk óta ez törvénytelen. Erről tegnap a GVH elnöke beszélt a kódex kapcsán összehívott rendkívüli háttérbeszélgetésen.
*
Nagy Zoltán közölte: a hivatal nem találná aggályosnak, ha egy-egy kereskedelmi vállalat maga döntene úgy, hogy kínálatában előnyben részesíti a magyar árut, azonban ha erről országos hatáskörű szakmai szövetségek egyeznek meg, az már törvénysértő is lehet.
Vámos György lapunknak elmondta: a szervezetek abban a tudatban írták alá a kódexet, hogy az bizonyos értelemben valóban korlátozó. Ám nem a verseny, hanem saját maguk korlátozását vállalták a kereskedők azzal, hogy belementek: a polcokon nagyobb teret adnak a magyar termékeknek. – Gráf József egyszer azt nyilatkozta, hogy szakmai szervezetek nyugodtan köthetnek ilyen jellegű megállapodást, mert vannak kivételek a versenytörvényben, de úgy tűnik, az agrárminiszter még sincs tisztában a jogszabályokkal – jegyezte meg az OKSZ főtitkára, hangsúlyozva: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) nemcsak helyt adott a tárgyalásoknak, hanem részt is vett azokon, ráadásul nyomást gyakorolt a szervezetekre azzal, hogy közölte: ha nincs megállapodás a kérdésben, akkor arról törvény születik.
– Ehhez képest most már a GVH vizsgálódik, s amíg nem derül ki, mik a konkrét problémák a kódexszel, addig nem vagyunk hajlandók folytatni az előkészületeket, mert egyetlen kereskedő sem vállalja az utólagos felelősségre vonás lehetőségét – szögezte le Vámos György. S mert a GVH vizsgálata 180 napig is elhúzódik, júliustól mégsem lép életbe a hazai piac védelmét segítő etikai kódex, s nem javul az áruházak magyar és import kínálatának egyensúlya.
A GVH tájékoztatóján az is elhangzott: ha a felek maradnak az eredeti elképzelésnél, mely szerint az agrártárca köt megállapodást a kereskedőkkel, abban az esetben maga az Európai Bizottság indított volna eljárást hazánk ellen az állami szerepvállalás miatt. Az önként vállalt kódexet végül csak a szakmai szervezetek írták alá, így az már biztos, hogy a versenyjogi eljárásban semmilyen felelősség nem terheli Gráf tárcáját. A GVH egyébként sem vizsgálhat minisztériumot – jegyezte meg Nagy Zoltán, hozzátéve: aggályaikról azért nem szóltak korábban, mert a kódex szövege még az utolsó pillanatban is több ponton módosult.
Nagy Márta, a GVH elnökhelyettese egyébként nem túl „gazdabarát” véleményt képviselt a sajtótájékoztatón. Szavai szerint ugyanis nem lehet elvárni, hogy itthon a magyar áruk kerüljenek előtérbe az uniós versenytársakéval szemben, miközben a hazai termelők követelik a határon túli zavartalan piacra jutást. Úgy véli, a gazdáknak inkább követniük kellene az európai versenytársak gyakorlatát, ahelyett hogy kétségbeesésükben a parlament elé szórják a nyakukon maradt gyümölcsöt.
