Trükköznek a táppénzzel is. A táppénz összegét elsődlegesen a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet. A táppénz mértéke – a biztosításban töltött időtől függően – a napi átlagkereset 60 százaléka. Ezen a területen is számos trükkel próbálkoznak az érintettek:
– a pénzbeli járulékfizetésre kötelezett magasabb, a valóságtól eltérő jövedelmet közöl,
– a nem rendszeres jövedelmet a rendszeres jövedelem között tüntetik fel, azaz ezen összeg duplán szerepel,
– a nem rendszeres jövedelmet rendszeres jövedelemként tüntetik fel.
Már a család sem szent, ha arról van szó, miként lehet jogosulatlanul több pénzhez jutni. A csalást megkísérlő, több gyermeket nevelő szülők tudják, hogy magasabb lakásfenntartási támogatásra, szociális segélyre jogosultak, ha papíron elválnak. „Egyedülálló szülőként” ugyanis több támogatást kaphatnak, miközben továbbra is egy fedél alatt élnek. Gyakran előfordul az is, hogy a gyermeket állami gondozásba adják, majd valamelyik családtag kiveszi, és felveszi az ezzel járó támogatást.
A családtámogatási törvényben foglaltakat több szülő érdekes módszerrel próbálta Borsod-Abaúj–Zemplén megyében kijátszani. Mint ismert, családi pótlékot csak az vehet fel, aki gyermekét saját háztartásában neveli. Iskolalátogatási igazolást bemutatva ezt többen meg is tették. Csakhogy később kiderült, a fiatalok nem iskolában, hanem börtönben voltak. Az eset után a Magyar Államkincstár kezdeményezi a családjogi törvény módosítását úgy, hogy a börtönbe került fiatalokról a büntetés-végrehajtási intézménynek jelentést kelljen tennie. A rendőrség csalás gyanúja miatt eddig öt esetben indított vizsgálatot, de a nyomozás lezárásáig a gyanúsítottak köre bővülhet.
Az utolsó szalmaszál
Nem kis fejtörést és alapos odafigyelést igényel az önkormányzatok szociális osztályainak dolgozóitól, hogy a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátásokat kiszűrjék és szankcionálják. Még akkor sem, ha a vonatkozó törvények egész „fegyvertárat” bocsátanak rendelkezésükre.
A közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint az ügyfél nyilatkozatot tehet az ellátás megállapításánál figyelembe vett körülményeiről. Előfordul azonban, hogy a büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozatról kiderül, hogy hamis – hozott egy jellemző példát Jánosi Andrea, Zagyvarékas szociális ügyintézője, vezető tanácsos.
– A csaknem négyezer lakosú községben, ahol mindenki ismer mindenkit, előfordult már, hogy a magát egyedülállónak valló személyről kiderült, családban él, míg a lakásfenntartási támogatást igénylő nagymama népes családdal büszkélkedhet, csak valahogy „lefelejtődtek” a családtagok a kérelem nyomtatványáról. Más esetben a vagyonnyilatkozatokból hiányzott egy-egy autó, termőföldtulajdon és más vagyontárgyak. A gazdasági válság még több embert terel a szociális irodák felé, hiszen az állásukat vesztett emberek a munkaügyi szervek által megállapított ellátások megszűnése után már csak innen számíthatnak segítségre. A megnövekedett ügyfélforgalom mellett azonban egyre kevesebb idő jut környezettanulmányra, amely sok esetben tisztázhatná a kérelmező körülményeit. Zagyvarékason a családsegítő szolgálatnak és a képviselő-testület szociális bizottságának köszönhetően az ügyintézők jól informáltak. – Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezzük az ellátás visszafizetésére, kamatokkal együtt – mondja a vezető tanácsos, azonban úgy véli, egy-két precedensértékű per sokat segíthetne a büntetőjogi felelősségük tudatában hamis nyilatkozatot tevőkkel szemben.
Lapunk munkatársai több polgármester tapasztalatait is kikérték a családtámogatások megszerzésére irányuló visszaélésekről, akik úgy nyilatkoztak, a csalásokról szóló bejelentések sok esetben azért nem jutnak el a rendőrségig, mert igen nagy számban fordulnak elő, és az önkormányzatok túlságosan leterheltek ahhoz, hogy ezzel külön foglalkozzanak.
Csalás minden mennyiségben
A rendőrségi statisztikák szerint tavaly 30 194 csalást követtek el számos módszerrel. Hajdú-Bihar megyében kitartó nyomozómunka eredményeként kapták el azt a 34 éves debreceni férfit, aki egy banki alkalmazott megtévesztésével 32 millió forinthoz jutott. A gyanúsított különösen leleményes volt, ugyanis felhívta az egyik pénzintézet debreceni fiókját és az ottani ügyintézőnek egy budapesti rendőri szerv beosztottjaként mutatkozott be. A férfi elmondta, hogy nagy értékű csalás és sikkasztás bűncselekmény miatt titkos nyomozást folytat, amelyben a nő közreműködését kéri. A csaló közölte az ügyintézővel, hogy a nyomozás oly mértékben titkos, hogy még a felettesének se szóljon. Az ügyintéző nem kételkedett a nyomozás valódiságában, így a kapott utasításnak megfelelően összekészítette a kért 32 millió forintot. A csomagért egy helyi taxis ment be, és a megbeszélt helyre leszállította. Az elkövetőt tavaly novemberben fogták el, később kiderült, hogy csalás miatt már indult ellene eljárás. Nógrádban egy csalássorozat elkövetői azzal szédítették a későbbi áldozatokat, hogy egy százezer forint értékű bioágynemű-garnitúrát nyertek, amelyhez úgy juthatnak hozzá, ha átvételkor 29 900 forintot fizetnek. A rendőrségi vizsgálat derítette ki, hogy a garnitúra valós értéke 9900 forint volt.
Több mint 50 millió forint kárt okoztak azok a csalók, akikkel szemben a Borsod megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya folytatott eljárást. A használt autókkal kereskedő cég vezetői és társaik valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek úgy, hogy az autók valós áránál magasabb vételárat szerepeltettek a hitelkérelemben. A színlelt ügyletek valódi célja az volt, hogy a gyanúsítottak a hitelként folyósított összeget megszerezzék, azonban a finanszírozó pénzintézetnél a hitel törlesztését egyáltalán nem vagy csak néhány részlet erejéig teljesítették. A vádemelési javaslattal befejezett ügyben csalás, sikkasztás, hitelsértés és magánokirat-hamisítás miatt 29 gyanúsítottat hallgatott ki a rendőrség.
Ingyenwellness
A gárdonyi rendőrök másfél hónapja fogták el azt a váci férfit, aki a Velence Resort & Spa Hotel vendégszeretetét élvezete két és fél hétig, majd fizetés nélkül távozott. Mint később kiderült, a 27 éves férfi – aki álnevet használt – évek óta járja az országot, és számtalan szálloda szolgáltatásait vette már igénybe ingyen.
A győri rendőrkapitányság nagyobb értékre elkövetett csalás megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást a magát jósnőnek kiadó Malvina ellen. A nő jogtalan haszonszerzés céljából hamis tartalmú ezoterikus ígéretekkel az emberek hiszékenységét kihasználva készpénzt, arany és ezüst ékszereket, valamint élelmiszereket csalt ki. A hozzá fordulókkal elhitette, anyagi ellenszolgáltatás fejében a családjukra bocsátott rontásokat, átkokat leveszi, a megromlott kapcsolatok helyrehozza. E csalás bűncselekmény büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés, üzletszerű elkövetés esetén egytől öt évig terjedő szabadságvesztés.
