A biokert sokat ér. Ha valaki többek között makói fokhagyma, kalocsai fűszerpaprika, vecsési fejes káposzta vagy taktaharkányi metélőhagyma biotermesztésére vállalkozik, a veszélyeztetett, ritka zöldségfajtákért kapható támogatásban részesülhet, ami hektáronként 485 euró – vagyis mintegy 140 ezer forint a jelenlegi árfolyammal számolva – az átállás időszakában. A hagyományos szántóföldi növénytermesztésért 212 euró jár hektáronként, a gyepgazdálkodás, legeltetés támogatása elérheti – a Natura 2000 programban részt nem vevő birtokoknál – a 116 eurót. Az átállási juttatás különösen megugrik az ültetvényeknél. A szőlő hektárjáért 827 euró kapható, a csonthéjasoknál 859 euró a támogatás, a legtöbb pénz pedig az almáért jár: hektáronként 900 euró, vagyis mintegy 260 ezer forint.
Tegnap óta – ötesztendős kihagyás után – ismét igényelhető hazánkban az ellenőrzött biogazdálkodásért járó uniós és hazai támogatás. Aki e hó végéig bejelentkezik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által működtetett rendszerbe, ősztől már kaphatja a termelés átalakításáért járó, hektáronként – egyes növényfajtáknál – több százezer forintot is elérő juttatást. Persze a támogatás összege nem véletlenül ilyen magas. A mérleg másik serpenyőjében a visszaeső hozamok, a nagyobb költségek és a kisebb jövedelmek állnak, ezekkel jár ugyanis a hagyományos gazdaságok átalakítása a biogazdálkodásra – jelentette ki lapunknak a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Roszík Péter ugyanakkor biztos abban, hogy a két-három évig tartó átállás megéri a fáradozást. A gazdasági válság lecsengése után ugyanis az élelmiszer-biztonsági problémák miatt visszatér a világ agrárpiacaira a biotermékek reneszánsza.
– Versenytársaink már készülnek erre, nekünk sem szabadna lemaradnunk – jelentette ki Roszík Péter. – Nemrégiben a hozzánk hasonló termelési adottságú, velünk szomszédos osztrák tartományban, Burgenlandban hallottam: ők azon dolgoznak, hogy húsz százalékra tornásszák fel az ökológiai gazdálkodás alá vont területek jelenlegi, 13 százalékos arányát. Mi csupán két százaléknál járunk, akad tehát még bőven lehetőség a rendszerben.
Biotermeléssel tíz évvel ezelőtt 333 vállalkozás foglalkozott hazánkban, amelyek csaknem 36 ezer hektáros területet műveltek. Ez a szám 2004-re 133 ezer hektárra ugrott, az 1610 biogazdálkodó munkáját nagyban segítette az abban az évben utoljára folyósított agrártámogatás. A pénzhiányra hivatkozva megszüntetett juttatás következtében 122 ezer hektárra csökkent a hazai bioterületek nagysága, s csaknem négyszázzal kevesebb vállalkozás vesz részt az ökotermelésben. A gazdasági világválság még inkább visszavetette a drágább bioélelmiszerek fogyasztását a külpiacokon is. A nemzetközi kereslet csökkenése a hazai termelést érzékenyen érintette, mert biotermékeink 80 százalékát exportáljuk, tehát főként a külföldi vevőkből élnek a magyar ökogazdák. A szakemberek viszont most arra számítanak, hogy 2011–2012-ben, a válság lecsengése után 10-20 százalékkal megugrik a fogyasztás világszerte.
