Multik a feketelisták élén

Élen járnak a multinacionális áruházláncok a hatóságok feketelistáján, a sorozatos büntetések ellenére azonban továbbra sem jellemző, hogy tiszteletben tartanák a magyarországi viszonyokat – mutat rá egy friss felmérés. A beszállítók és a kereskedők áfaháborújában a hatóság is a láncok javára dönthet.

Ötvenmillió forintos fogyasztóvédelmi bírságot kapott a Tesco áruházlánc azért, mert tavaly áprilisban helyt adott a British American Tobacco Hungary Kft. azon akciójának, amelyben különféle ajándéktárgyakat osztogattak a cigarettavásárlóknak, ami ütközik a reklámtörvénnyel. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság határozatát tegnap helybenhagyta a Fővárosi Bíróság is, az érintettek, vagyis a dohánygyártó, a promóciót szervező cég, illetve a Spar és a Tesco összesen 520 milliós bírsággal felelnek – közölte tegnap a távirati iroda.
A multinacionális kereskedelmi áruházláncok évek óta vezetik a hatósági büntetések listáját, közülük is a Csemege-Match, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco többtucatszor sértették már meg a törvényeket. Sok lánc rendszeresen megtéveszti a fogyasztókat, figyelmen kívül hagyja a minőségi vagy higiéniai előírásokat, emellett munkaügyi vétségeket követ el. Gyakori, hogy egy üzlet tévesen tünteti fel az árat, romlott vagy rossz minőségű terméket tart a polcon, vagy megtévesztő információkat használ a reklámokban. A törvénysértések a hatósági szankciók ellenére ismétlődnek – mutat rá a Tudatos Vásárlók Egyesületének azon felmérése, amelyben a 21 legnépszerűbb magyarországi áruházlánc teljesítményét értékelik. A láncok többségének honlapján nincs magyar nyelvű etikai kódex, ezenkívül korrupcióval, illetve pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatban a Metro, az Auchan és az Aldi is szerepelt már a sajtóban. A hatóságok adatai szerint a Tescóra magyarországi működése során eddig több mint 370 millió forint bírságot szabtak ki, de jelentős, összeadva több tíz milliónyi büntetést kapott már az Auchan, a Spar, a Metro és a Cora is.
Mint megírtuk, a kereskedelmi óriások most újabb lépéssel igyekeznek kijátszani a jogszabályokat, a júliusi áfaemelés anyagi terhei alól ugyanis úgy próbálják mentesíteni magukat, hogy felszólították magyar beszállítóikat: engedjenek áraikból átlagosan négy-hat százalékot. Ellenkező esetben kilistázzák a beszállító termékeit, s helyette más gyártó számára teszik lehetővé, hogy áruja a polcaikra kerüljön. Ezért az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, hogy indítson vizsgálatot erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt. Ám elképzelhető, hogy a konkrét panaszok ellenére ezt a versenyjogi eljárást megússzák a multik, ha ugyanis a javarészt szóban elhangzó, beszállítók által sérelmezett fenyegetéseknek nincs írásos nyoma, akkor a GVH nem tudja mire alapozni a gyanút – tudta meg lapunk. Mihálovits András szóvivő elmondta: egyelőre csak azt vizsgálják, induljon-e eljárás. Ez attól is függ, hogy az áruházak képviselői meg tudják-e magyarázni lépéseiket, illetve hogy mennyire megalapozottak a panaszok. Az biztos, hogy napokon belül eldől a kérdés, mivel a júliusi áfaemelés előtt meghirdetett GVH-vizsgálat ténye visszatartó erejű lehet azon kereskedők számára, akik ilyen gyakorlatot követnek – mondta a szóvivő.
2009 első öt hónapjában összesen 32 olyan GVH-eljárás indult, amely piaci erőfölénnyel való viszszaélés gyanújára épült, tavaly pedig összesen 56 hasonló vizsgálat folyt, s az érintett cégek működési területe együttesen a gazdaság valamennyi profilját felöleli. Mihálovits azt is megerősítette: a korábbi évekhez képest már bátrabban fordulnak a beszállítók panaszaikkal a hivatalhoz, leggyakrabban a multik szerződéskötési gyakorlatát és az indokolatlanul beszedett sarcokat sérelmezik.