Nyílt levél az alternatív gazdaságért

A külföldi tőkére támaszkodó nemzetgazdaság kockázatossá vált a bizonytalan globális pénzpiaci helyzetben. Mind többen veszítik el az állásukat, fogy a kezünkből a hivatalos pénz, érzékeljük a termelés és a kereskedelem pangását, csökken az egyének életereje, az elszegényedés feltartóztathatatlan.
A pénzvilág kül- és belhoni szereplői, szakértői, a civil szervezetek és más érintettek egyaránt hangot adnak aggodalmuknak. A magyar gazdaság stabilizálódása ugyanis nagymértékben függ az egyének létbiztonságától, munkakedvétől és jövőképétől. Ennek helyreállítását pedig csak részben segíthetik kormányzati szintű válságkezelő programok. A globális kihívások lokális válaszokat is igényelnek, és az ország akkor lehet sikeres, ha az állampolgárok maguk is tesznek önmagukért, közösségükért és környezetükért.
Ezt számos működő példa igazolja szerte a világban. Az állampolgárok önszerveződése folytán különféle önsegítő rendszerek jönnek létre: létezik a szívességek és munkaórák bankja (időbank), a használati tárgyak és a tevékenységek cseréje. Az ilyen forgalmak lebonyolítása már több mint ötezer kistérségben lehetséges helyi, közösségi vagy kiegészítő pénz (local, community, complementary money) formájában. Ez az adott országban teljes legalitást élvez, és konvertálható a nemzeti valutára.
A Védegylet más magyar civil szervezetekkel együtt 2009. május 23–24-én Körfeszt néven egy olyan befogadórendezvényt szervezett, amelyen vendégül látta a már részben hazánkban is megvalósult közösségi önsegítő kezdeményezéseket. Bennük a részvételi demokrácia jeleit, az itthoni remény csíráit látjuk: egy szolidaritásra épülő, ember- és természetközpontú gazdaságot a hagyományos kalákától a telekocsirendszerig, az ingyenbolton át a helyi pénzig. Az egyének egymással összefogva a saját munkájukkal kísérelnek meg egy emberhez méltóbb életet teremteni kis közösségükben.
A rendezvény „Alternatív gazdaság” szekciójának résztvevői arra keresték a választ, mi biztosítaná a helyi gazdasági mozgások szabad és védett fejlődését, mi adhatná meg kompatibilitását az állam főáramú pénzeszközével – a forinttal, majd az euróval. Miként illeszthető be egy-egy közösségi pénz magába az adórendszerbe, hogy gazdaságélénkítő, nemzetijövedelem-gyarapító hatása enyhítse hazánk versenyhátrányát, és egyúttal állami bevételt növelő tényezővé is váljon?
Az eszmecsere eredményeképpen arra az elhatározásra jutottunk, hogy nyílt levélben hívjuk fel a jogalkotók figyelmét a közösségi szintű öngondoskodás szükségére és a benne rejlő lehetőségre. Szorgalmazzuk olyan kisközösségbarát pénzügyi és adójogszabályok alkotását, amelyek megteremtik a helyi szövetkezések, valamint az újabban születő regionális elszámolóeszközök használatának törvényi feltételeit.
Üdvözölnénk egy olyan társadalmi-gazdasági modell kibontakozását, amely a helyi gazdaságszervezésre fókuszál, összhangban az Európai Uniót alapító római szerződés 1. cikkének rendelkezésével, miszerint a lehető legnagyobb nyilvánossággal, az érintettekhez lehető legközelebb hozott döntés alakíthatja az emberek életét.
Ezért a Körfeszt „Alternativ gazdaság” szekciója olyan törvénymódosításokra kéri a jogalkotókat, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Magyar Nemzeti Bank engedélyezhesse regionális pénzek kibocsátását.
Másrészt a regionális pénzt kibocsátó közösség kapja meg a csoportos adóalanyisági jogosultságot, amely a hazai jogban már ismert és elismert jogintézmény: a kapcsolt vállalatok számára Magyarországon is engedélyezett.
Kifejezzük határozott együttműködési készségünket a szabályozási környezet kialakítására, és vállaljuk az össztársadalmi párbeszéd elindítását.
Budapest, 2009. május 24.
Alternatív gazdasági szekció szervezői
Almássy Tamás ([email protected])
Gosztonyi Géza ([email protected])
Szalay Zsuzsanna Eszter
([email protected])
Körfeszt
1084 Budapest, Mátyás tér 15.