Nyugaton már alkonyodik

Fordul a kocka a világgazdaságban: idén már nem a fejlett nyugati államok adják a világ termelésének legnagyobb részét, ami a XIX. század közepe óta most fordul elő először. Az erőcentrumok átrendeződése nyomán Kína ma már többet ad hozzá a világ termeléséhez, mint az amerikai gazdaság.

Az Egyesült Államok, Kanada és Európa együttesen már csak kevesebb mint a felét adja a világ össztermelésének – derül ki a Centre for Economics and Business Research (CEBR) londoni kutatóintézet legfrissebb elemzéséből. A fejlett nyugati térség súlya ráadásul visszafordíthatatlanul csökken a globális gazdaságban. 2012-re már csak 45 százalék lesz ez a részesedés, ami óriási zuhanás a 90-es évektől jellemző 60-64 százalékos arányhoz képest.
– A Nyugatnak meg kell szoknia a gondolatot, hogy már nem uralkodik, és nem várhatja el, hogy a dolgok a tetszése szerint alakuljanak – jelentette ki az elemzés bemutatóján Douglas McWilliams, a CEBR vezérigazgatója, aki szerint a hatalmi fordulatra már eddig is lehetett számítani, de ennek idejét 2015-re becsülték. A kutatóintézet szerint az átrendeződés egyértelmű jele, hogy a világ húsz legnagyobb gazdaságát, köztük több feltörekvő államot is magában foglaló G20 fórumnak ma már sokkal nagyobb jelentősége van, mint a leggazdagabbak G7-es csoportjának. A hatalmi centrumok kelet felé tolódását mutatja, hogy Kína már két évvel ezelőtt a világ harmadik legnagyobb gazdaságává vált, kiszorítva a dobogóról Németországot. Az idén a kommunista ország többet termel majd, mint az egész amerikai gazdaság – áll az elemzésben. Eszerint az ázsiai nagyhatalom idén az ezüstérmes Japánt is megelőzi, míg a feltörekvő országok közössége már többel járul hozzá a világgazdaság növekedéséhez, mint a fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mind a 29 tagállama együttvéve.
Az elemzés szerint az átrendeződés nem a jelenlegi válságnak köszönhető, bár a nyugati visszaesés lényegesen rontott az erőviszonyokon. Míg a világgazdaság egésze idén 1,4 százalékkal zsugorodik, addig Indiában és Kínában még most is hat-hét százalékos a növekedés. A jövő évre vonatkozó előrejelzések erősítik az idei tendenciát: az Európai Unióra az egy helyben járás, az Egyesült Államokra pedig egy-két százalékos elmozdulás vár, miközben a feltörekvő államok gazdasága akár nyolc százalékkal is fejlődhet. A nyugati térvesztésre utal, hogy Kína, Oroszország, India és Brazília ma már a világ devizatartalékának több mint 40 százaléka felett rendelkezik, a világ legértékesebb cége a PetroChina kínai állami olajvállalat. Az Ernst and Young legfrissebb megmérettetésén az év üzletembere Cao Dewan autóipari cégvezető személyében is kínai lett. – A fejlett gazdaságok előnye még mindig óriási: a nagy gazdasági világválság idején az Egyesült Államok gazdasága húsz százalékkal esett vissza, ennek most csak a töredéke várható – árnyalta a képet lapunknak Simai Mihály akadémikus. A szakember hangsúlyozta: a Nyugat pozícióját sokáig biztosítja, hogy a kutatás-fejlesztési előnyöket sokkal jobban ki tudja használni.