Diákok harca. A nyugati média arról ír, hogy a diáklázadások során a nyugati demokráciáért és a többpárti választásokért harcoltak, ám ez nem teljesen igaz. A diákok 1989-ben ennél sokkal kevésbé voltak radikálisak. Húsz éve Kína gazdaságilag gyalázatos állapotban volt. Húsz százalék feletti infláció, emelkedő munkanélküliség és elharapódzó korrupció jellemezte, miközben a Teng Hsziao-ping (Deng Xiaobin) által meghirdetett nyitás egy évtized alatt sem hozott gyümölcsöt. A reformpárti Hu Jao-pang (Hu Yaobang) pártvezető halálát gyászoló tömeg a Tienanmen téren hamar politikai erővé alakult. Április 15-től kezdve egyre többen csatlakoztak a központi téren gyülekezőkhöz, nagyobb szabadságot és gazdasági reformokat követelve. A kormány többször felszólította a fiatalokat a távozásra, ám ők maradtak. Május 15-én megérkezett Pekingbe Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár, akit a tüntetés miatt nem tudtak a Tienanmen téren fogadni. Május 19-én Csao Zsi-jang (Zhao Ziyang), az állampárt hivatalos vezetője, Ven Csia-paóval (Wen Jiabao), Kína jelenlegi miniszterelnökével egy utolsó felszólítást tett. Másnap bevezették a szükségállapotot, a katonáknak azonban nem volt tűzparancsa. A párt vezetői június 2-án döntöttek úgy, hogy erőszakkal felszámolják a tüntetést. Másnap éjszaka a hadsereg elindította az offenzívát, s negyedikén estére vérbe fojtotta a tüntetést. Az ország nem hivatalos vezetője, Teng Hsziao-ping utólag dicsérte a hadsereg fellépését, hogy megállították az ellenforradalmárok akcióját. Máig nem tudni, hány ember halt meg a támadásban, több száz vagy több ezer. Azt sem tudni, mi történt azzal a fiatalemberrel, aki egyedül állt szemben a tankokkal, amelyek a Tienanmen térre tartottak.
Világszerte készülnek az 1989-es Tienanmen téri vérengzés huszadik évfordulójára. A tiltakozó megmozdulásokat főként azok vezetik, akik húsz évvel ezelőtt jelen voltak a pekingi főtéren demokráciát követelve, akkori szerepvállalásuk miatt pedig külföldre távoztak. Kínai területen csak Hongkongban lehet megemlékezni a vérbe fojtott forradalomról, arra az eseményre több tízezer embert várnak. Nem lesz ott Hsziang Hsziao-csi (Xiang Xiaoji) egykori diákvezető, akitől megtagadták a belépést amerikai útlevele ellenére. A Tienanmen téren rengeteg rendőr van, megakadályozandó az esetleges spontán tüntetéseket. A Kínában élő ismert ellenzékieket és közéleti személyiségeket felszólították, tartózkodjanak a politikai állásfoglalástól, néhányukat házi őrizetbe helyezték. A pekingi olimpiai stadion tervezője, Aj Vej-vej (Ai Weiwei) is arról panaszkodott, hogy több internetes naplóját is blokkolják.
Ideiglenesen Kína betiltott számos internetes honlapot, így a kínai internetezők nem tudtak kapcsolódni a Microsoft több szolgáltatásához, köztük a Bing keresőjére és levelezőprogramjára, a Hotmailre, valamint a kínai városi fiatalok körében is nagy népszerűségnek örvendő Twitter közösségi portálra. Ezenkívül kiiktatták a BBC kínai nyelvű adását, továbbá a CNN és a francia TV 5 Monde kínai vételét is, jelentette az MTI. A kínai honlapokról ugyanakkor semmi nem derül ki a jeles évfordulóról, még említés szintjén sem. Vang Dan (Wang Dan) egykori diákvezető arra szólította fel a kínaiakat, hogy tiltakozásuk jeleként a mai napon viseljenek fehér ruhát, amely a gyász színe abban a kultúrkörben. A China Daily oldalán megírják, hogy harminc kínai szervezet közösen tiltakozik a dalai láma franciaországi fogadása ellen. A tibeti vallási vezető ma, az évfordulón Hollandiában tart előadást.
