Román helyesírás az útlevélben

Felháborodva jelezte lapunknak egyik olvasónk, hogy új útlevelében születési helyét a román helyesírás szerint tüntette fel a főváros VII. kerületének okmányirodája. A 71 éves férfi hiába próbálta elmagyarázni az alkalmazottaknak, hogy eddig minden okiratában Temesvár szerepelt születési helyként, nem Timisoara – Románia, hosszas vita után kivezették a hivatalból. – Fel vagyok háborodva, még a Rákosi- vagy a Kádár-korszakban sem fordult elő, hogy „lerománoztak” volna – háborgott Dajka József, aki 1942 óta él Magyarországon. Kifejtette: miközben azért küzdünk, hogy a határon túli magyarlakta településtáblákon két nyelven tüntessék fel a helységneveket, addig az illetékesek itthon épp e politikával mennek szembe.
– Hasonló esetekben az számít, hogy a születési dátum idején az adott település jogilag Magyarországhoz tartozott vagy sem – magyarázta lapunknak az ide vonatkozó jogszabályt Pongrácz Tamás, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) főosztályvezetője. Hozzátette: a hivatalos külföldi helységnév mellett – ha ismert – járulékosan, zárójelben a magyar elnevezést is fel kell tüntetni, ha a településnek volt hivatalos magyar elnevezése.
A KEKKH főosztályvezetője kifejtette: a fent említett szabályzás az 1992 óta hatályban lévő személyiadat- és lakcímnyilvántartásra, valamint az anyakönyvezésre vonatkozó jogszabályokból ered, a személyazonosító okmányokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartással megegyező módon kell kitölteni, aminek az alapja a születési anyakönyvi kivonat.
Felvetésünkre, hogy Dajka József összes eddigi okmányában, így a felsoroltakban is a magyar helyesírás szerint tüntették fel születési helyét, Pongrácz Tamás úgy reagált: minden ügyet a maga teljességében kell megvizsgálni, így nem tud felelősséggel válaszolni.