Sok a szennyező anyag. A szív és a lélek szennyezésének veszélyeire figyelmeztetett XVI. Benedek pápa vasárnap a vatikáni Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi miséjében. A pápa úgy vélekedett, hogy a világot a légkör szennyezettsége mellett egy erkölcsi szennyezettség is mérgezi, „olyan képekkel, amelyek az élvezetet, az erőszakot, a nőnek a férfi általi megvetését hirdetik látványosan”. XVI. Benedek szerint „túlságosan sok olyan szennyező anyag van forgalomban, amelyek a lelket és a szívet mérgezik”, és ezekhez az emberek túlságosan hozzászoknak. „Ez is egyfajta szabadság, azt mondják, de nem veszik észre, hogy mindez szenynyező hatású, főleg az új nemzedékek lelkét mérgezi, és aztán végül magát a szabadságot is korlátozza” – tette hozzá prédikációjában a pápa. „Ha az ember eltávolodik Istentől, és azt hiszi, hogy automatikusan használhatja azt a tüzet, amelyet a Szentlélek adott pünkösdkor az apostoloknak, képességei veszélyessé válnak, mint ahogyan azt Hirosima és Nagaszaki bebizonyította” – emlékeztetett a katolikus egyházfő.
A Szentlélek kiáradásának és azzal együtt az egyház születésének ünnepét ülte meg az elmúlt két napban a kereszténység. A Biblia szerint ugyanis a feltámadt Jézus mennybemenetele után, a tanítványokra kiáradt a megígért Szentlélek, amely által erő töltötte el őket arra, hogy a jeruzsálemi sokaságnak hirdessék az evangéliumot. Kialakult és gyorsan növekedett az ősgyülekezet, az egyház első nemzedéke. Pünkösd főünnepén a katolikus egyházban kiszolgáltatják a bérmálás szentségét, a második legnagyobb történelmi egyházban, a reformátusoknál a konfirmáltak először élhetnek az úrvacsora szentségével. A „Szentlélek segít minket, hogy napról napra meglássuk, mit kíván tőlünk a krisztusi szeretet parancsa” – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek pünkösdi szentmiséjének homíliájában vasárnap. Az esztergomi bazilikában felidézte: Szent Péter pünkösdi beszédének a nyomán még aznap háromezren megtértek és megkeresztelkedtek, így kapott új értelmet az akkori zsidó aratási ünnep, így lehetnek ma is Krisztus magvetésében – amelyet a Szentlélek érlel – aratók a tanúságtévők, hogy minél többen üdvözülhessenek. „Isten lelke megvilágítja értelmünket, hogy megértsük a Szentírás titkait, megadja, hogy a gonosz lelkek zaklatása és lelkünk háborgása idején is világosan tudjuk megítélni a helyzeteket, fölemeli lelkünket, hogy az isteni dolgokat szemlélni tudjuk” – fejtette ki a bérmálás előtt Erdő Péter bíboros. Ugyancsak a kiáradt Szentlélekről mondta többek között, hogy elűzi a sötétséget, széttöri a gyűlölet burkát, megoldja a vitákat, rendezi az erkölcsöket, kivezető utat talál a nehéz ügyekben. Tegnap, pünkösd hétfőjén másfél évtizedes hagyománynak megfelelően katolikus családok ezrei gyűltek össze a máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika hatalmas templomkertjében.
A debreceni Nagytemplomban tartott istentiszteleten Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke először arról szólt, hogy Genfben, azonos időben ünnepi szertartáson emlékeznek az 500 éve született Kálvinra. „A magyar reformátusok azzal az üzenettel mehettek Genfbe, hogy azt mondják: 2009 nekünk, magyar reformátusoknak az az év, amikor pünkösd korábban volt a megszokottnál” – célzott a püspök május 22-re, amikor az egykori történelmi Magyarország területén működő református egyházak alkotmányozó zsinaton, Debrecenben döntöttek arról, hogy újraegyesülnek. Bölcskei Gusztáv megvilágította, a pünkösdi Lélek hatalma nélkül nincs, ami életet adjon, egységet kovácsoljon egy olyan világban, amely szeretné ezt az egységet, de nem tudja megtalálni, és csak gyűlölködik és acsarkodik. „Hogy tudnánk összetartani azt – tette fel e kérdést –, ami széthullani látszik családban, nemzetben, Európában, a teremtett világban? Ahol generációk feszülnek egymásnak, ahol nagy és kis népek versengenek, és nem tudnak egymással testvéri szót érteni?” Pünkösdből azonban – amint azt a református zsinat lelkészi elnöke láttatta – évezredeken át erőt lehet meríteni, nem szem elől tévesztve, hogy Krisztus a jövő.
