Veszélyben a Csendes-óceán szigetei

Az elmúlt évszázadban tizenhét centiméterrel emelkedett a világtengerek szintje, ami komolyan veszélyezteti a Csendes-óceáni szigetvilág lakóit. A globális felmelegedés letörölheti a térséget a térképről, ezért az ott élők közös fellépést sürgetnek.

A Csendes-óceán szigetvilága keresi a megoldást, hogy a rendelkezésre álló kevés pénzből hogyan védhetné meg terményeit és partvidékét a globális felmelegedés hatásaitól: a mind gyakoribb és vadabb ciklonoktól s az emelkedő tengerszinttől, amely az alacsonyabban fekvő térségeket letörölheti a térképről – írta a Reuters.
A szigetvilág ENSZ-delegátusai elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a tervek szerint jövőre megszülető új klímaegyezmény alapján megkaphassák a világszervezet támogatását a trópusi viharok pusztításai elleni védekezéshez. A legnagyobb gond az, hogy a mind több szigetre lecsapó ciklonok óriási hullámokat keltenek, tekintélyes mennyiségű sós vizet zúdítanak a termőföldekre, és elszenynyezik az ivóvízbázist is.
Szembe kell nézni azzal is, hogy a világtengerek szintje az elmúlt évszázadban 17 centiméterrel emelkedett. Ebből a szempontból a Csendes-óceánon Tuvalu az egyik legsérülékenyebb sziget, amely ma átlagosan két méterrel fekszik a tengerszint felett. Az ott élőket aggasztják a haszonnövények kipusztításával fenyegető heves viharok. Tuvalun, hasonlóan sok más szigethez, már csak a cserépben vagy betonágyakban nevelt növények maradnak életben. A só távoltartására a földektől ez a módszer kevés, gátépítésre azonban nem telik.
Mikronézia lakói más módon, mangroveerdők telepítésével próbálnak gátat vetni az eróziónak és a tengervíz benyomulásának.
A bajba jutott szigetvilág képviselői a klímaváltozással foglalkozó nemzetközi tanácskozásokon arról is beszámolnak, hogy sok helyütt falvak néptelenedtek el az üvegházhatás következményei miatt. A Vanuatuhoz tartozó Teguáról, a Fidzsi-szigeteken lévő Moaláról és Pápua Új-Guinea több szigetéről is kénytelenek voltak magasabb területekre vándorolni az őslakók.