Ma a Gazdasági Versenyhivatalban (GVH), holnap pedig ötpárti megbeszélésen tárgyalnak a több mint féléves egyeztetések után nemrégiben aláírt élelmiszer-etikai kódexről, mivel még júliusi életbe lépése előtt megálljt parancsolt a GVH a magyar áruk védelmére alkotott szabályoknak, mondván: azok sérthetik az uniós szabad piaci versenyt. Így még hónapokig nem lesz biztosítva, hogy a magyar áruk részesedése 80 százalékra emelkedjen a nagy áruházláncok polcain, vagyis a gazdák előnyösebb pozícióba kerüljenek a honi kereskedelemben. Egyelőre nem kapnak védelmet a beszállítók a kereskedők évek óta kifogásolt visszaélései ellen sem, tehát a hazai feldolgozók továbbra is kénytelenek olyan aránytalanul magas sarcokat fizetni a multiáruházak felé, amelyekért tényleges szolgáltatást nem kapnak, mert csupán a nemzeti piacra való bekerülés díjai ezek.
A magyar élelmiszer-kereskedelem globalizációjának a kisbeszállítók a vesztesei, a kilencvenes évek óta máig tartó folyamatban ugyanis sorra özönlötték el hazánkat multinacionális tőkéből nemzeti piacokat bekebelező kereskedelmi vállalatok, nemritkán azzal a céllal, hogy az anyaországukban vagy a vállalat valamely másik országában termelt árukat adhassák el a helyi termékek kárára – állapítja meg legfrissebb kutatásában az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A kereskedők és a beszállítók között gyakorta feszülő viszony hátterét feltárni hivatott anyag úgy fogalmaz: a magyar gazdasági élet szereplői büszkén könyvelték el, hogy hazánk külföldi tőkevonzó képessége a kereskedelemben is érvényesült, miközben a befektetők – gyakran nem titkoltan – beruházásaikkal gyakorlatilag a magyar piacot is magukévá tették. Ekképpen nemzeti érdekeinknek csak egy szűk keresztmetszete érvényesülhetett a hazai élelmiszerpiac koncentrációjával, amikor is tőkeerős nemzetközi társaságok özönlötték el az országot, de nem gazdaságunk fejlődésének részeként, hanem külső behatásra. A magyar termelők és feldolgozók áldatlan helyzetét jelzi, hogy a piaci feltételeket napjainkban ezek a profitorientált cégek diktálják.
Az AKI kutatása megerősíti azt a több felmérés által már megállapított tényt, miszerint a hazai termelők többszörösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a külföldi áruházláncokkal szemben, leginkább azért, mert míg a multik beszerzési lehetőségei szinte korlátlanok és átnyúlnak határainkon is, addig a magyar gazdák lehetőségei arra, hogy eladják a megtermelt élelmiszert, igen szűkek és nemritkán a kereskedők „jóindulatától” függenek. Az AKI tanulmánya pontokba szedve sorolja fel azt a 79 féle sarcot, amelyet a láncok szednek beszállítóiktól a piacra kerülésért cserébe, s tételesen elemzi azt a jellemző gyakorlatot is, amit az erőfölényben lévő kereskedők alkalmaznak a termelőkkel szemben. A kutatás azt is megemlíti, hogy bár a gazdasági válság felerősíti a piacon egyébként is jelen lévő ellentétes viszonyokat, azonban több állam már megtalálta a megoldást a hazai cégek túlélése érdekében. Franciaországban például úgy próbálnak úrrá lenni a válságon, hogy előnyben részesítik saját nemzeti vállalataikat, illetve azok szolgáltatásait. Ilyen jellegű próbálkozásainkat ugyanakkor akadályozhatja, hogy hazánk kiszolgáltatott a külföldi tőkének.
Mint azt már többször megírtuk, az agrártárca vezényletével megalkotott élelmiszer-etikai kódex éppen ezt a visszás helyzetet kellett volna, hogy rendezze, ám az még júliusi hatályba lépése előtt hamvaiba hullt a versenyjogi szabályok miatt. Ha már a kormány próbálkozása elbukott, hogy védőszárnya alá vonja a hazai termelőket, egyre több olyan kezdeményezésről hallani, amely azt mutatja: a magyar társadalom helyi szintű kezdeményezésekkel maga igyekszik menteni honi értékeinket. Kerületi kezdeményezésből országos hálózattá nőtte ki magát például mostanra a néhány hónapja alapított szociális bolthálózat. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) kezdeményezése mögött az a küldetés áll, hogy lehetőséget nyújtsanak a vidéken élőknek, a termelőknek és gazdálkodóknak a multiáruházaktól független értékesítésre, közvetítők és méltatlan felvásárlási árak nélkül. A Magosz alapötlete az volt, hogy a termelők által közvetlenül beszállított alapvető termékekből – mint zöldség, gyümölcs, tejtermékek, pékáruk, méz, tojás, házikolbász – a hálózathoz csatlakozó kereskedőknél állandóan lehessen vásárolni, ráadásul jóval olcsóbban, mint az áruházakban megszokott és gyakran ismeretlen eredetű árucikkekből. Jelenleg 30 szociális bolt működik, s több mint 740 üzlettulajdonos jelezte csatlakozási szándékát a hálózathoz. Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója elmondta: a szociális boltokba a beszállítói, termelői kört a Magosz határozza meg, s megállapít egy maximált árat is, amelynél többért nem lehet értékesíteni a terméket. – Az országos hálózatot 200 üzletre tervezzük – mondta az igazgató.
Június 9-én indítja lokálpatrióta programját a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOIK) a helyi vállalkozások részvételével. A Vedd és védd elnevezésű program első állomása egy megyei termékeket felvonultató vásár, amelynek célja, hogy a helyiek a megyében termelt árut és a helyi szolgáltatásokat részesítsék előnyben. – Számításaink szerint évente mintegy 100 milliárd forint értékű olyan megrendelés, beszerzés kerül megyén kívüli vállalkozásokhoz, amelyet a helyi cégek is teljesíteni tudnának – mondta Pintér Zoltán, a BOIK projektmenedzsere, hozzátéve: ez az összeg máshol teremt fizetőképes vásárlóerőt, adózó jövedelmet, munkahelyet. A Vedd és védd programmal a helyi vállalkozásokat támogató vásárlásokra ösztönzik a megyeieket, de ezenkívül számos más módon igyekszik a kamara segítséget nyújtani. Így például honlapján megtalálható a minősített helyi építőipari, fuvarozó és más vállalkozások jegyzéke.
Ezzel együtt nem a miskolci az első lokálpatrióta kezdeményezés az országban. Február eleje óta tart a Vedd és védd a szentesit nevű mozgalom, amit szentesi vállalkozók indítottak, hogy erősítsék a gazdaságot és megtarthassák munkahelyeiket. Az akcióhoz több helyi vállalkozó és egy áruházlánc is csatlakozott: mindannyian egy matricát ragasztanak a bolt ajtajára, felhívva a vásárlók figyelmét arra, hogy vásárlásaikkal a helyi vállalkozókat tartják életben. Bocskay István ötletgazda szerint a kezdeményezés lényege az, hogy összefogásra biztassa az embereket. A kezdeményezéshez csatlakozott hentes-, virág-, édességbolt, egy élelmiszer-hálózat, étterem és tervezőiroda is.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
