Panganak a fővárosi éttermek, s nem dübörögnek a balatoni vendéglők sem, miként a Velencei-tónál és más vidéki városokban is eltűntek a vendégek az éttermekből. A magyar családok maguk készítik el szabadságuk alatt az ételüket, vagy közértben, büfében vásárolnak élelmiszert, hogy így is csökkentsék a kiadásaikat – tapasztalják a szolgáltatók. Emiatt egyre több, máról holnapra működő vendéglős leépítésre kényszerül már a szezon közepén, amit a júliusi áfaemelés és a növekvő terhek is indokolnak. A válság kirobbanása óta ugyan nagyjából tíz százalékkal kevesebb szakács és felszolgáló dolgozik ezen a területen, ám szakértők szerint a veszteséges nyár végére még többen kényszerülnek utcára tenni munkavállalóikat, sőt akár végleg lehúzni a rolót.
– Már régen eltűntek az ágazatból a tartalékok, az árakat nincs kinek emelni, sőt a lakosság további elszegényedése miatt az áremelés életveszélyes kísérlet lenne. Ha viszont nincs drágulás, akkor sokan kénytelenek a feketegazdaságban dolgozni, vagyis eltitkolni bevételeik egy részét, vagy bejelentés nélkül foglalkoztatni az alkalmazottakat – mondta lapunknak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. Háber Tamás szerint ráadásul óriási károkat okoznak a tisztességes vendéglősöknek az ilyenkor felbukkanó szezonális „szerencsevadászok”, akik a gyors meggazdagodás reményében a vendéget is átverik, s az uniós viszonylatban példátlanul szigorú magyar előírásokat sem tartják be. Ennek gyorsan híre megy, ami még inkább távol tartja a vendégeket – fűzte hozzá az elnök. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy a júliusi áfaemelés 17 milliárd forintnyi többletterhet jelent az 56 ezer hazai vendéglátósnak, amit már nemcsak a kevésbé látogatottabb vidéki, hanem a főváros népszerűbb pontjain működő éttermek is megszenvednek. – Ezt a többletet már nem tudjuk kitermelni, az áfaemelés tehát csődbe juttat jó néhány családi vállalkozást, és rengeteg embert küld utcára – mondta Háber Tamás. Hozzátette: ennek megakadályozására javasolták a pénzügyi kormányzatnak, hogy a francia minta alapján foglalkoztatást segítő áfakompenzációt vezessenek be, munkavállalónként 14 ezer forintot havonta. Számításaik szerint ugyanis ezen összeg némileg ellensúlyozná a terheket, ráadásul fehérítené a vendéglátást is. Miként Franciaországban történt, ahol a kormány nagyvonalúan 19,6-ról 5,5 százalékra csökkentette a vendéglősök áfáját. Mindez azonnal fellendítette az üzletek forgalmát – jegyezte meg az MVI elnöke.
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt