Európai–amerikai küldetések a Marsra

Együttes erővel jutna el a Marsra Európa és Amerika, az elképzelés szerint a következő évtizedben már közösen indítanának felderítő járműveket a planétához. Az összefogást az teszi szükségessé, hogy a Mars-utazás rendkívül költséges vállalkozás.

Elsősorban anyagi megfontolások állnak annak a kezdeményezésnek a hátterében, amelyet az amerikai és európai űrkutatási ügynökségeknek az angliai Plymouthban megtartott csúcstalálkozóján jelentettek be. Eszerint a következő években a két kontinens Mars-kutató programjaiban érdekelt űrkutatási szervezetek megvizsgálják, milyen lehetőségek vannak a költségek megosztásával járó együttműködésre. Az elképzelések szerint 2016-ban indulhatna az első közös küldetés – írta a BBC. A takarékosság egyre fontosabb szempont a NASA és az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) számára is. Előbbi két év múlva akarja útnak indítani a Mars Science Laboratory nevű nukleáris meghajtású robotját, amelyre legalább 2,3 milliárd dollárt kell szánni, miközben az amerikai űrkutatási hivatal költségvetése évről évre kisebb.
Drága vállalkozásnak ígérkezik az ESA 2016-ra tervezett ExoMars missziója is, amelynek célja az élet nyomainak felkutatása a Marson. Az ESA szerint ehhez 1,5 milliárd euróra lenne szükség, de egyelőre ennek alig 60 százalékára számíthat, mert a pénzügyi válsággal küszködő európai kormányok többet nem tudtak felajánlani. A költségek megosztása azzal az előnnyel jár, hogy több felderítő szonda keringhet majd a Mars körül, és a robottechnikára alapozott missziók számát is növelni lehet. A szakemberek a nemzetközi összefogástól remélik azt is, hogy az égitestről a következő évtizedben kőzetmintákkal tér majd vissza egy űrhajó.