Független felügyelet

Valóban nem csökkentek olyan mértékben a devizahitelek törlesztőrészletei, ahogyan a forint erősödött az elmúlt időszakban – ismerte el lapunknak adott interjújában Farkas Ádám. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felügyeleti tanácsának új elnökét többek között arról faggattuk, hogy a külföldi pénzintézetek hazai leányvállalatai hány milliárd eurót vittek ki az utóbbi egy évben anyabankjaikhoz.

A pártok nyomására vagy a reklamáló ügyfelek miatt vizsgálják azt, hogy a bankok miért csak alig csökkentették a devizahitelesek részleteit a forint erősödése után?
– Az egyik legfontosabb célom a PSZÁF fogyasztóvédelmi szerepének növelése. A bankok magatartásának vizsgálatára, illetve az eljárásuk megváltoztatására a felügyeletnek több eszköze is van, ezeket használni is fogjuk.
– Tervez-e kemény fellépést azon bankok ellen, amelyek tisztességtelenül jártak el a devizahitelesekkel szemben? Éri-e majd azokat retorzió, amelyek az ügyfeleiknek nem adnak világos információkat a hitelek költségeiről és kockázatairól?
– Tény, hogy a bankok által kínált szolgáltatások sokszor nem egyértelműek, ráadásul az ügyfelek nem mindig rendelkeznek elegendő ismerettel. A felügyeletnek ezért fontos szerepe van abban, hogy a pénzintézetek komolyabban vegyék felvilágosító szerepüket, hiszen ezáltal csökkenhet az ügyfelek kiszolgáltatottsága. Most olyan változtatásokat készítünk elő a pénzügyi szabályozásban, amelyek pontosítják a felügyelet feladatait és felelősségét. Ezek alkalmassá tudják tenni a szervezetet arra, hogy a válság által felszínre hozott követelményeknek az eddigieknél jobban meg tudjon felelni.
– A bankszövetség arra hivatkozik, hogy magasak a bankközi kamatok, ezért nem csökkentek a törlesztőrészletek. Nem tartja igazságtalannak, hogy a befektetők bizalmatlanságával járó terheket és következményeket most azok viselik, akik sem a gazdaságpolitikáért, sem a tavaly kirobbant globális válságért nem tehetők felelőssé?
– A bankközi kamatok jelenleg valóban magasak, a magyarországi pénzintézetek sajnos csak a korábbinál lényegesen magasabb felár mellett tudnak forrásokhoz jutni. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a devizahitelesek törlesztőrészletei nem csökkentek olyan mértékben, ahogyan a forint erősödött az elmúlt időszakban. A hazai helyzet kialakulásában a gazdaságpolitika, a felügyelet, a bankok és az ügyfelek megosztott felelősségéről beszélhetünk.
– Ez a megosztott felelősség miért nem tükröződik a teherviselésben?
– A bankok nyereségének csökkenése egyértelműen mutatja, hogy a válság őket is érinti.
– Karsai József közleményben követelt választ többek között öntől arra, hogy a Magyarországon működő külföldi bankok hazai leányvállalatai hány milliárd eurót vittek ki az utóbbi egy évben a magyarok által befizetett kamatokból. Megvizsgálják ezt az ügyet?
– A közleményben megfogalmazott kérdéseket először értelmezni próbáljuk, hiszen több ponton sem világos, hogy pontosan mire gondol a képviselő úr. Az elmúlt két évtizedben a hazánkban működő külföldi bankok tőkét hoztak be az országba, több milliárd euróval finanszírozták leányvállalataik működését. E források segítségével tudtak beruházni a magyarországi vállalkozások és vehetett fel hitelt a lakosság. A bankrendszer emellett jelentős adó- és járulékbefizetéseket teljesített, miközben kétségtelen, hogy nyereségesen működött.
– A felügyeletnek jobban nyomon kellene követnie a hazánkban működő pénzintézetek és a külföldi tulajdonosaik közötti pénzforgalmat, legalábbis Szanyi Tibor szerint. A szocialista képviselő számításai azt mutatják, hogy emiatt évente mintegy ötvenmilliárd forintra tehető az az összeg, ami adóztatás nélkül kiáramlik az országból.
– Nem ismerem Szanyi úr számításának részleteit, így sajnos nem tudom kommentálni azt.
– Hogyan létezik az, hogy a PSZÁF fennállásának legnagyobb szabású vizsgálata, az IMF és az EU által megkövetelt banki átvilágítás önök szerint nem kerül semmibe, miközben információink szerint többmilliárdos lehet a kiadás?
– A felügyelet az IMF–EU-hitelcsomag nélkül is vizsgálná idén a hazai pénzintézeteket. Tény, hogy a válság miatt a szokásosnál alaposabb átvilágítást kell végrehajtanunk, így például jóval több helyszíni ellenőrzést kell elvégeznünk. A magyarországi bankok külföldi átvilágításához egyébként külső segítséget is igénybe veszünk, a vizsgálat külföldi része így néhány száz millió forintba biztosan belekerül, de semmiképpen sem jelent milliárdos összeget. Az átvilágítás költségét a PSZÁF a saját forrásaiból, a bankok által befizetett díjból fedezi.
– Lesznek-e személyi változások a felügyelet felső vezetésében a következő hónapokban? Egyáltalán, volt-e olyan előfeltétele a kinevezésének, hogy néhány munka nélkül maradt, „megbízható” ember állást kapjon a felügyeletnél?
– Miután csak néhány napja kezdtem el dolgozni a felügyeletnél, egyelőre csak az ismerkedés fázisában vagyok. Emberek elhelyezésére szerencsére nem kaptam megbízást, ilyet nem is vállaltam volna. A felügyeletnél ősszel várhatóan lesznek változások, ez a munka azonban alapos előkészítést igényel. A változtatásoknak ugyanakkor nem szabad csorbítaniuk a PSZÁF függetlenségét.
– Ha már az ejtőernyősöknél tartunk: pontosan mi a PSZÁF-hoz múlt hónapban érkezett Kondorosi Ferenc pozíciója? Az első napokban még jogi igazgatói posztról szóltak a hírek, majd egy héttel később azt közölték: az egykori kormánybiztos csak beosztott jogász.
– Kondorosi úr megbízott jogi igazgató nálunk.
– De miért kellett a belépése előtt egy nappal érvényteleníteni a posztjára több hónappal korábban kiírt pályázatot?
– Nem tudom, miért volt sikertelen a pályázat, akkor még nem dolgoztam a felügyeletnél.
– Több támadás is érte önt a Magyar Telekom audit bizottságának elnökeként kifejtett munkája miatt. Itt két olyan cégvásárlásra is rálátása volt, amelyek iratai a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) kötöttek ki hűtlen kezelés gyanúja miatt. A makedón és montenegrói ügyletek ellenőrzése kapcsán a 3,7 milliárd forintos kár közel hatszorosát, 18,7 milliárd forintot költöttek el eddig a gyanús ügylet kivizsgálására. Ebből a pénzből önök két évre leszerződtethették volna a teljes NNI-t. Mire ment el ennyi pénz?
– A vizsgálatnak valóban magasak a költségei, ám a megbízástól eltekinteni nem lehetett, mert erre az amerikai értékpapírtörvény kötelezte a magántulajdonban lévő távközlési céget. Az ön által említett összegnek csak a kétharmadát tették ki a vizsgálat költségei, a fennmaradó részt olyan kifizetések jelentették, mint például a vállalat igazgatóságát segítő jogi tanácsadó s a volt vezetők védőügyvédeinek díjai. Noha a magyar rendőrség már lezárta a nyomozást bűncselekmény hiányában, az amerikai ügyészség ezt nem így látta, és tovább folytatta a hivatalos bűnügyi nyomozást. A belső vizsgálat 2006 óta tart, a kifizetett ügyvédi költségek megfelelnek az amerikai díjszabásnak. Nem mellékes körülmény, hogy a belső vizsgálatot a volt munkatársak bizonyítékok megsemmisítésével próbálták akadályozni, ez pedig szintén jelentősen növelte a költségeket.
– Nem kevésbé szövevényes a Telekom által felvásárolt másik cég, a Dataplex Kft. ügye, amelyben ugyancsak az NNI indított eljárást. Önök miért nem vizsgálták, hogyan kereshettek ciprusi offshore cégek három hónap alatt hárommilliárd forintot egy szervercég adásvételén?
– A Magyar Telekom egyetlen adásvételi szerződést kötött a szervercég megvásárlására, az audit bizottság egy belső ellenőrzési jelentés alapján ezt a tranzakciót vizsgálhatta – utólag. Mi elsősorban azt néztük: a cégvásárlás jóváhagyása a szabályok szerint történt-e, s a vételi ár indokolt volt-e, e szempontok alapján pedig úgy találtuk: a cégvásárlás nem volt aggályos.