A vállalatok nem azt állítják, hogy a rendszer önmagában tökéletes, de a teljes tiltás helyett legfeljebb finomhangolást tartanának szükségnek. A piaci szereplők gyorsabb, digitális ügyintézést, a külképviseletek tehermentesítését, kiszámíthatóbb hatósági határidőket és rugalmasabb foglalkoztatási szabályokat sürgetnek. Kifogásolják például, hogy a jelenlegi keretek között a 2–5 éves foglalkoztatási korlát sok esetben nem veszi figyelembe a betanítás magas költségét, illetve azt sem, ha egy külföldi munkavállaló már bizonyított egy magyar cégnél. Szóval nem szigorítást, hanem éppen puhítást várnának el a rendszerben.
A munkaadók szerint problémát jelent az is, hogy a szabályozás nem engedi kellő rugalmassággal a jól bevált kölcsönzött dolgozók saját állományba vételét. Emellett a vállalatok az elavult FEOR-kódokra és arra is felhívják a figyelmet, hogy az idegenrendészeti eljárásokban sokszor csak az alapbért vizsgálják, miközben a valós jövedelmi csomaghoz pótlékok, kafetéria, szállás- és egyéb juttatások is tartozhatnak.
A vita gazdasági súlyát jól mutatja, hogy a kérdés nemcsak a munkaerő-kölcsönzőket és a feldolgozóipari szereplőket érinti, hanem a nagyberuházások és a nemzetközi vállalati működés szempontjából is fontos lehet. A Magyar Nemzet a BMW debreceni gyárával kapcsolatban arról írt, hogy a cég globális működésében természetes szerepe van a nemzetközi tudástranszfernek, vagyis annak, hogy más országok üzemeiből érkező munkavállalók is részt vesznek egy-egy új gyár felépítésében és működtetésében. Hans Peter Kemser, a BMW Debrecen elnök-vezérigazgatója szerint a debreceni gyár globális szerepe miatt indokolt a különböző országokból érkező munkavállalók jelenléte.
A Tisza-kormány tervezett intézkedése a harmadik országból érkező vendégmunkások kitiltásáról kimondottan kellemetlenül érinti Magyarország több meghatározó vállalatát. Ilyen például a több ezer külföldi operátort alkalmazó Master Good vagy a hig tech és autóipari nagyvállalati szektor, így a BMW is – hívta fel a figyelmet a fejleményekre a Világgazdaság. A WHC-csoport álláspontja szerint egy drasztikus, egyeztetés nélküli tiltás azonnali működési krízist, termeléskiesést és ellátási problémákat okozhat. A HR-szolgáltató ezért azt sürgeti, hogy a kormány még a döntés előtt üljön tárgyalóasztalhoz a szakmai szervezetekkel és a munkáltatók képviselőivel.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!