Nem csitulnak a kedélyek a hónap elejétől megváltozott áfakulcsok miatt, nem értik ugyanis sem a kereskedők, sem a vásárlók, milyen logika alapján sorolták az egyes termékeket a 18 százalékos, illetve a 25 százalékos áfakulcsokhoz. A kormányzati kommunikáció szerint a két kulcs oka az, hogy ne a szegények viseljék az ötszázalékos forgalmiadó-emelés terheit.
A kedvezményes, 18 százalékos adókulcs az áfatörvény szerint a pékárukat és a tejtermékeket érinti. Így fordulhat az elő, hogy például a vajnál eddig olcsóbb margarin immár 25 százalékos áfával adózik, miközben az alacsonyabb kulccsal adózó élelmiszerek körébe került a vaj és a vajkrém, a zacskós fagylaltpor, továbbá a rászorultak számára minden bizonnyal elengedhetetlen burgonyaszirom, vagyis a chips.
– Az iskolai büfékben már régóta nem árusítható, egészségtelen chipsek olyan speciális burgonyafajtából készülnek, amit hazánkban nem nagyon termelnek, így tehát ez a döntés vajmi keveset segít a magyar gazdákon, pláne a kispénzű vevőkön – jegyezte meg lapunknak Szabó Csaba, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének szakértője.
Azonban ennél is megdöbbentőbb, hogy olyan, a kispénzűek számára oly fontos alapvető élelmiszerek, mint a fehér liszt, az étolaj, a sertészsír, a tészta, a hagyományos rizs, de még a cukor és a só is immár 25 százalékos áfával adóznak. Szabó Csaba leszögezte: egészen biztos, hogy a fogyasztók összességében semmit nem éreznek majd meg a két százalékpontos áfacsökkentésből, hiszen olyan elenyésző könnyítésről van szó, hogy az gyakorlatilag meg sem jelenik a bolti árakban. Ráadásul szerinte, ha valóban segítene a kormány a rászorultakon, akkor a mindennapi megélhetéshez ténylegesen szükséges, tápláló alapanyagokat is a kedvezményes körbe kellett volna sorolnia.
Az agrárszakértő felidézte: korábban javaslatot nyújtottak be arra, hogy ne a termékek besorolásához használt vámtarifaszámok alapján határozzák meg a kedvezményes áfakörbe tartozó alapvető élelmiszereket, hanem konkrétan nevezzék meg azokat. A javaslat helyett azonban megszületett a mindenféle logikát nélkülöző, „íróasztal mögül” kitalált besorolás.
– Külföldön az alapvető élelmiszerek alatt teljesen mást értenek, mint idehaza, mert közéjük tartoznak még a zöldségek, a gyümölcsök és az egyszerűbb húsáruk is, míg nálunk csupán néhány, sok esetben nem szükségszerű terméket soroltak ide, gyakorlatilag feleslegesen – mondta lapunknak a CBA üzletlánc szóvivője. Fodor Attila szerint ily módon tehát csupán szemfényvesztés az, hogy a vékony pénztárcájúak júliustól jól járnak, de legalábbis nem fizetnek rá az áfaemelésre.
Még nem kedvezményesek a szállodák. Bár hangzatos sikerként hirdette ki az MSZP június elején, ugyanakkor máig sem lépett életbe a szobakiadásból származó bevételre vonatkozó 18 százalékos áfakulcs. Az erről szóló jogszabály ugyanis még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, addig pedig nem alkalmazható a kedvezményes forgalmiadó-kulcs a milliárdos veszteségekkel küszködő magyaroszági hotelekben. A 18 százalékos áfát csak a kihirdetést követő napon, illetve az azt követően kiadott szállásoknál lehet alkalmazni – közölte a Pénzügyminisztérium. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy július elsejétől már érvényben van az a szabály, miszerint a cukrásztermékeket 18 százalékos áfakulccsal vásárolhatják meg a vevők, viszont ha helyben fogyasztják el az édességet, már 25 százalékos áfát kell utána fizetniük.
origo.hu
Bölöni László is a román parlamenti választáson való részvételre buzdít
