Már mindenki a bankok körmére nézne

Az MSZP-s politikusok mostanra felbátorodtak: tegnap már többedszer szólították fel a bankokat, hogy csökkentsék a magyar fizetőeszköz gyengülése miatt megemelkedett törlesztőrészleteket. A dolog érdekessége, hogy a szocialisták az utóbbi években többször leszavazták a Fidesz bankokat regulázó kezdeményezéseit. Az ingatlanalapok felfüggesztése körüli huzavona ugyanakkor még nem ért véget: a károsultak egyes cégek sikeres lobbizását sejtik a háttérben.

Felemásnak nevezte a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége (KÖSZ) a Fővárosi Bíróság azon döntését, miszerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jogosan tartotta vissza az ingatlanalapok felfüggesztését indokló szakmai iratokat, mert az adatokat kérő szervezet nem elég pontosan határozta meg a levelében, hogy mely iratokra kíváncsi. A KÖSZ vállalta fel az ingatlanalapok tavaly év végi felfüggesztése miatt kárt szenvedett emberek érdekének a védelmét. A PSZÁF-tól például azokat az iratokat szerették volna megkapni, amelyek alapján a felügyelet a felfüggesztés mellett döntött, ám ezen kérésükkel falakba ütköztek. A szervezet ekkor fordult a bírósághoz. Telkes József, a KÖSZ elnöke lapunkkal közölte: azért akarták megtudni a felügyelet döntésének részleteit, mert felmerült a gyanú, hogy egyes alapkezelők visszaéltek az erőfölényükkel, és így lobbizták ki azt, hogy tevékenységüket felfüggesszék. Az elnök szerint erre utal az a körülmény is, hogy csupán két alap került nehéz helyzetbe, a felügyelet mégis minden ingatlanalap kereskedését szüneteltette.
Binder István, a PSZÁF szóvivője ugyanakkor közölte: a KÖSZ olyan általános megfogalmazást használt, amiből nem lehetett kikövetkeztetni, hogy pontosan mely információkra van szüksége. – A közérdekű adatokhoz eddig is bármikor hozzáférhettek a döntések háttere iránt érdeklődők, és ez ezután sem lesz másképp – nyilatkozta Binder István. Hozzátette: a szervezet képviselője egyébként a teljes dokumentációt megtekinthette az eljárás során.
Tóth Balázs, az érdekvédők jogásza lapunknak elmondta: amikor először kérték a papírokat, a felügyelet még pontosan tudta, hogy mire kíváncsiak, ám azt válaszolta, hogy az általuk kért adatok nem közérdekűek, ezért nem küldhetik el őket. A bíróság előtt azonban taktikát változtattak, és arra helyezték a hangsúlyt, hogy az érdekvédők nem elég pontosan határozták meg, hogy mi is érdekli őket. – Honnan tudhattuk volna az ügyiratok számait, ha egyszer nem fértünk hozzájuk – tette fel a kérdést Tóth Balázs. A jogász egyébként azt állítja, hogy több hasonló adatkérési ügye volt már, de még soha nem volt problémája a megfogalmazással, és a bíróság nem követelt meg ügyszámra szóló pontosságot. A jogász lapunkkal közölte: fellebbeznek a döntés ellen.
A PSZÁF-et ugyanakkor manapság a devizahitelek körüli gondok foglalják le. Az utóbbi időben közel ezer panasz érkezett hozzájuk azzal kapcsolatban, hogy a hitelek költségei méltánytalanul emelkedtek. Binder István, a felügyelet szóvivője elmondta: piacfelügyeleti eljárást indítottak azzal a céllal, hogy megvizsgálják, az árfolyamváltozások, illetve az esetleges időközbeni kamatváltozások érvényesülnek-e a törlesztőrészletekben. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanakkor nem vizsgálódik az ügyben, mondván: hozzájuk nem érkezett ez irányú panasz – írja a távirati iroda.
Napok óta szocialista országgyűlési képviselők is kifogásolják, hogy a devizaalapú hitelek után fizetendő részletek a forint erősödése ellenére nem vagy alig csökkennek. Török Zsolt bejelentette: arra kérik a GVH-t és a PSZÁF-et, derítsék ki ennek okát a bankoknál végzett ellenőrzéssel. Karsai József a miniszterelnököt és a PSZÁF elnökét szólította fel arra, hogy intézkedjenek a devizahitelesek törlesztőrészletének csökkentése érdekében. Kilátásba helyezte: amennyiben július 20-ig nem kerül erre sor, július 30-tól demonstrációkat szervez a bankok előtt.
A problémát a Fidesz sem hagyta figyelmen kívül. Az ellenzéki párt ugyanakkor úgy látja, hogy egy felelős kormány nem kéri, hanem kényszeríti a bankokat, hogy csökkentsék a törlesztőrészleteket. – Úgy gondoljuk, hogy a mostani javaslatok többsége valójában nem tesz komoly lépéseket annak érdekében, hogy az ügyfeleket megvédjék a bankoktól, a pénzintézetek pedig ez idáig nem tanúsítottak ügyfélbarát politikát – közölte Koszorús László. A Fidesz politikusa arra is emlékeztetett, hogy az ellenzéki párt már 2007 őszén kidolgozott és a parlament elé terjesztett egy nyolc pontból álló törvénymódosítást, amely egyfajta banki fogyasztóvédelmi csomagot tartalmazott. Ezt a javaslatot hatszor szavazta le az MSZP–SZDSZ-kormány – jegyezte meg Koszorús László. A Fidesz javaslata többek között eltörölné a különböző szerződéskötésekkor fizetendő díjakat, bevezetné a kamatplafont, ami a jegybanki alapkamat háromszorosa lenne, vagy személyre szóló szerződést írna elő a bankoknak az ügyfelekkel. Koszorús László közölte: a nyolcpontos csomagot ősszel ismét a parlament elé terjesztik.