Másként védhető a tulajdon

Félfordulat a baloldalon: a 2002 óta regnáló kormányok az ellenzék tiltakozása ellenére eddig inkább lazítottak a büntető jogszabályokon, az európai parlamenti választásokat követően azonban némiképp változott a helyzet. Utolsó nyári ülésnapján a büntető törvénykönyvet módosította az Országgyűlés, aminek következtében a jövőben védelmi eszközökkel is óvható lesz a magántulajdon. A lépés hatásosságáról megoszlanak a vélemények.

A kockázat ne azé legyen, aki saját személyét, családját próbálja védeni, hanem legyen a sérülés és a büntetés tekintetében is a támadóé – mondta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter annak kapcsán, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) bevezeti a megelőző jogos védelmi eszköz fogalmát. Vagyis a jövőben a védekező a javai elleni esetleges támadás megelőzése érdekében védőberendezést vagy védekezőeszközt alkalmazhat. A törvény szerint azonban ezek az eszközök nem lehetnek alkalmasak az élet kioltására, csak támadó ellen vehetők igénybe, és megfelelően fel kell hívni a berendezés működésére a kívülállók figyelmét.
Két esztendővel ezelőtt a vonatkozó törvény megváltoztatta a szabálysértési értékhatárt, amely a korábbi tízezerről húszezer forintra emelkedett, így azóta csak az ezt meghaladó értékekre elkövetett lopások minősülnek bűncselekménynek, a többi ügy szabálysértés.
Tisztában vannak ezzel a bűnözők is, akik a legtöbbször kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az eltulajdonított termény, állat, fa, tárgyak értéke ezt a határt ne lépje túl.
*
A húszezer forint alatti esetekkel a rendőrség nem foglalkozik, azokat – ha kézre kerül – a tettes lakóhelyének jegyzőjéhez továbbítja, ezek után rendszerint az ügyek ott véget is érnek.
Mindezek következtében csak a lakásbetörések száma több mint ezerrel nőtt 2006 óta, de emelkedett a magánlaksértések száma is. Az elszaporodó bűnesetek és a jegyzők tehetetlensége miatt sokan úgy védekeztek, ahogy tudtak. Emlékezetes Sz. Barnabás kesznyéteni nyugdíjas esete, aki megunva, hogy zöldségeskertjét rendszeresen látogatták a tolvajok, belső, külön kerítéssel elhatárolt ágyásai közé éjszakára elektromos áramot vezetett. Egy éjjel az ittas tolvajok egyikének életét az áram kioltotta, egy másikat súlyosan megsebzett. Az ügy óta folyamatos vitatéma, hogy védhető-e az élet és/vagy a tulajdon oly módon, hogy a védelemhez használt mód extrém esetben a támadó életét követelje.
A hatalmon lévő balliberálisok korábban hivatkoztak arra is: azért nem lehet olyan eszközökkel védeni életünket, tulajdonunkat, amelyek a támadó, behatoló megsérüléséhez vagy akár a halálához is vezethetnek, mert azt uniós jogszabályok tiltják. Az EU igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztosának hivatala azonban brüsszeli tudósítónknak leszögezte: nem tudnak hasonló törvényekről, a tulajdon, ingatlan, házak védelmének szabályozása egyértelműen egy-egy tagállam belső ügye.
– Vakítás, nulla, nem jó ez semmire – fakadt ki lapunknak Erdei Csaba, aki Sz. Barnabás védelmét is ellátja, hozzátéve, hogy épp a lényegétől fosztották meg az általa is javasolt jogszabály-változtatást. Úgy vélte: a törvénymódosítás arra jó, hogy megnyugtassák a vidéki embereket, akik közül sokan majd úgy értelmezik a jogszabályt, hogy bárhogyan védekezhetnek. – Ezzel viszont elszaporodhatnak az Sz. Barnabáséhoz hasonló esetek, és megint csak azt fogják elítélni, akit a sérelem ért – mutatott rá. Véleménye szerint Sz. Barnabás ügyére nem lesz hatással a jogszabály-módosítás.
– Az igazságügyi tárcának áprilisban átadott kérelmünk, valamint az, hogy Sz. Barnabás ügye folyamatosan nyilvánosságot kapott, kétséget kizáróan közrejátszott a mostani törvénymódosításban – vélekedett lapunknak Szepessy Zsolt, Monok polgármestere. Korábban beszámoltunk róla: Szepessy Zsolt és Erdei Csaba az igazságügyi minisztériumhoz fordult, hogy a tárca módosítsa a Btk. 1978. évi vonatkozó törvényének 29. paragrafusát.
Az igazságügyi tárcának átadott kérelem úgy szólt: „Az Országgyűlés az 1978. évi IV. törvényt akként módosítsa, hogy ne legyen büntethető az a személy (illetőleg a cselekmény büntethetőséget kizáró ok legyen), aki saját, illetőleg mások személyét, lakását, tulajdonát, testi épségét, életét fenyegető, veszélyeztető jogtalan támadást úgy hárít el vagy előz meg, hogy a megelőzéshez, elhárításhoz szükséges mértéket bármilyen arányban, bármilyen eszközzel túllépi, még akkor sem, ha a támadás megelőzése, megakadályozása, elhárítása közben és annak következtében a támadó súlyosan megsérül vagy életét veszíti.”
Monok polgármestere elmozdulásként értékelte a törvénymódosítást, amely szerinte a társadalom erőteljes igényeként jelent meg. – Véleményem továbbra is az, hogy mindenki védekezhessen, ahogy tud, hiszen egy hirtelen támadás esetén nehéz mérlegelni, mi, milyen sérülést okoz a támadónak – szögezte le Szepessy Zsolt, aki üdvözölte, hogy újra egy „alulról induló kezdeményezés” ért el részsikert.

Nem lehet láncfűrésszel sétálni. Megváltozott az erdőtörvény is, amely egy most elfogadott kormányrendelettel kiegészítve a fatolvajok életét is igyekszik megkeseríteni. A rajtakapott bűnözők gyakran azzal védekeznek, hogy csak sétálnak, még ha fejszét vagy láncfűrészt talál is náluk a hatóság. Az erdőtörvény módosításának következtében azonban ezentúl tilos az „erdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül – motorfűrészt, fél kilogrammnál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 centiméternél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdei utakon és az erdőben”. Így aki a jogszabály új rendelkezése ellen vét, azt az erdővédelmi járulékalap 0,2, illetve 0,1 százalékával, vagyis húsz- és tízezer forinttal bírságolják meg.