Nem csupán nemzeti recepttár az új magyar konyha, sokkal inkább megújulásra váró művészet, amely elhivatottságot, felelősséget és mindenekelőtt hitelességet követel – hangzott el tegnap a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján a Gerbeaud cukrászdában. Az MGE szakemberei ismertették a XXI. századi magyar gasztronómia alapvető irányait kijelölő kilenc szempontot, amelyet hazánk vezető éttermeinek tulajdonosai és szakácsai határoztak meg. Eszerint kiemelkedően fontos például, hogy a felelős magyar éttermes a jövőben megélhetést nyújtson a tisztes minőséget adó hazai termelőnek. A jövő konyhaművészei arra is törekednek, hogy az alapanyagokat lehetőleg szűk környezetükből szerezzék be.
„Alternatívát kell kínálnunk a piacra zúduló hitvány minőségű árukkal, adalékanyagokkal telített élelmiszerekkel szemben, mert fogyasztásuk nemcsak szakmai-etikai kérdés, hanem közegészségügyileg is aggályos” – áll az MGE állásfoglalásában. A jövő gasztronómusai bírálták a bürokráciát is, szerintük ugyanis az ésszerűtlen előírások sokszor ellehetetlenítik az értelmes éttermi tevékenységet, s versenyképtelenné teszik a vendéglátókat. Nemzeti konyhánk megújulásának az is alapvető feltétele, hogy a kapcsolódó kézművesszakmáknak legyen megfelelő oktatása, amihez elengedhetetlen a mai elavult szakképzés megreformálása és az új szakácsgeneráció állandó továbbképzése. Ennek érdekében az MGE tegnap harmadszor is meghirdette a magyar csúcsgasztronómia szakácsversenyét, a Hagyomány és evolúciót. A két és fél millió forintos összdíjazású, nívós megméretés selejtezője novemberben lesz, amelynek fő témájaként a versenyzőknek a sertést kell háromféleképpen elkészíteniük. A verseny döntőjét februárban rendezik meg a Gerbeaud-ban.
Bölöni László is a román parlamenti választáson való részvételre buzdít