Most már biztos, hogy nem tudnak minden pórul járt utast kártalanítani a múlt héten csődbe ment 5 Kontinens utazási iroda erre a célra félretett 40 millió forintos vagyoni biztosítékából. Ez azt jelenti, hogy az az 1800 honfitársunk, aki a csőd előtt a társaságnál fizetett be valamelyik útra, bottal ütheti a nyaralásra szánt pénz nyomát. Az utazni szándékozók a befizetett összegnek csak egy töredékét kapják vissza, azt is csak hetek múlva. Az iroda fizetésképtelensége a csőd pillanatában a kint- tartózkodókat is figyelembe véve összesen 2091 utast érintett.
– Eddig több mint 400 kárbejelentés érkezett az 5 Kontinens ügyfeleitől, ez a szám várhatóan 640-re nő – mondta Horváth Péter, az utazási iroda kötelező vagyoni biztosítékát kezelő QBE Insurance Europe Limited magyarországi fióktelepének értékesítési igazgatója. Közölte: az, hogy mennyi pénzt kapnak a pórul járt ügyfelek, csak azután derül ki, ha pontosították, mennyi bevétel folyik be az iroda számlájára, illetve mekkora a ki nem egyenlített tartozások összege. Kiderült ugyanis, hogy a csődbe ment utaztató több szolgáltatónak, köztük más irodáknak is tartozott, és például a csőd pillanatában gyanútlanul kinttartózkodó utasok ciprusi, török és krétai szállásait már a biztosítónak kellett kiegyenlítenie a nála elhelyezett tartalék összegéből. Az 5 Kontinens csődje meglepte a szakmabelieket is, mivel a társaság 2008-as árbevétele alapján a tizenkettedik helyen szerepelt a kiutaztató utazási irodák toplistáján.
– Szinte biztos, hogy a rossz gazdálkodás vezetett a váratlan csődhöz: nem jól mérték fel az idei piacot, és túl olcsón kínálták az utakat – mondta lapunknak a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke. Molnár Gabriella kifejtette: bár az
5 Kontinens szabályosan működött, mert szerepelt a hatósági nyilvántartásban, és rendelkezett vagyoni biztosítékkal is, azonban valószínű, hogy tavalyi forgalmáról és idei várható bevételéről a valóságnál szerényebb adatokat vallott be. Ez alapján állapítja meg ugyanis a jogszabály a vagyoni biztosíték, azaz a kaució nagyságát. Hiába tehát a kormányrendelet, ha a kaució alapját képező árbevételről önkéntesen vallanak az utaztatók. – E tekintetben a hatósági nyilvántartást vezető Magyar Kereskedelmi és Engedélyeztetési Hivatal folyamatosan ellenőrzi az irodákat, de nem lehet naponta vizsgálni az ezernél is több bejegyzett céget – jegyezte meg a szakember, aki szerint az idén útra indulóknak fokozottan kell figyelniük, melyik irodánál fizetik be a nyaralást. Ellenőrizni kell például, hogy az utaztató szerepel-e a hatósági nyilvántartásban, van-e vagyoni biztosítéka, és mindenről szerződésben kell megegyezni, hogy azután lehessen mire hivatkozni a felmerülő vitákban. Azok a pórul járt utasok, akik nem kapják vissza az 5 Kontinensnél befizetett teljes összeget, később bírósághoz is fordulhatnak, hogy a cég felszámolása során tekintetbe vegyék kárigényüket.
origo.hu
Magyar Péter saját pártja átláthatóságáról is hazudott
