Túl a vasfüggönyön

Az Európai Unió új, 2004-ben csatlakozott tagállamai úgy érezhetik, hogy elnökké választásommal sokkal közelebb kerültek a régi tagországokhoz, a vasfüggöny nem létezik többé, ezért kinevezésem egyben szimbolikus és létfontosságú is – mondta magyar újságíróknak Strasbourgban az Európai Parlament újonnan megválasztott lengyel származású elnöke. Jerzy Buzek szerint megválasztása azért is fontos, mert lengyelként jobban megérti az új tagállamokból származó delegációk problémáit. – Ugyanakkor nem győzöm hangsúlyozni, hogy az EP-ben elsősorban az Európai Unióért dolgozunk – közölte a politikus.

Néppárti sikerek. Az Európai Néppárt fideszes képviselői annyi alelnöki helyet szereztek az Európai Parlament bizottságaiban, ahány magyar szocialista képviselő van az EP-ben, vagyis négy helyet – közölte tegnap Szájer József. A szabadságjogi bizottság első alelnöki tisztségét Gál Kinga, a női bizottság alelnöke Járóka Lívia, a petíciós bizottság alelnöke Hankiss Ágnes, illetve a költségvetési ellenőrzési bizottság alelnöke Deutsch Tamás lesz. Mindezt köszönhetjük annak a súlynak, amit a Fidesz az EP-ben és az Európai Néppárton belül képez. A Fidesz továbbá két koordinátort delegálhat, egyikük Surján László a költségvetési bizottságban, a másik Őry Csaba a szociális és foglalkoztatási bizottságban. A fideszes képviselők Szájer Józsefet választották meg a magyar delegáció vezetőjévé, Tőkés László erdélyi képviselőt pedig – a Kárpát-medencei magyarok összetartozásának jeléül – a magyarországi néppárti küldöttség tiszteletbeli elnökévé választották az anyaország képviselői. (K. Z.)

(Strasbourg)

Szeretnénk, ha az EU erős lenne, az EP, az Európai Bizottság és az Európai Tanács pedig hatékony intézményként működne, hogy közreműködésükkel az unió állampolgáraiért tudjunk dolgozni – mondta Jerzy Buzek. Az EP új elnöke az európai intézményrendszert átalakítani hivatott lisszaboni szerződéssel kapcsolatban kifejtette, bízik abban, hogy második nekifutásra igent mondanak október 2-án az ír állampolgárok az okmányra. A lengyel politikus szerint biztosra vehető, hogy az újabb írországi népszavazás után a cseh és a lengyel köztársasági elnök is aláírja a reformszerződést.
Lapunk a szlovák nyelvtörvényre utalva azt a kérdést tette fel az EP új elnökének, mi a véleménye arról, hogy az EU-ban léteznek olyan országok, ahol az unió valamelyik hivatalos nyelvének a használatát törvényben korlátozzák. Buzek erre azt felelte, egy hivatalos uniós nyelv használata az Európai Unión belül természetes kell legyen. Vigyáznunk kell a kisebbségekre, és meg kell adnunk nekik a lehetőséget, hogy saját anyanyelvüket használhassák, mondta Buzek.
Többek között a szlovák nyelvtörvényről is nyilatkozott Szájer József, az Európai Néppárt magyar delegációjának vezetője. Mint mondta, az ügyben minden egyes EP-képviselőnek tájékoztatást küldtek, ismertetve a magyar kisebbségi nyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvényt és az abban foglalt súlyos jogsértéseket. A fideszes politikus közölte, a néppárton belül elsősorban a német képviselők támogatására számíthatnak ebben a kérdésben. Szájer József azt is elmondta, hogy mind Jerzy Buzeknek, mind José Manuel Barrosónak az Európai Bizottság elnökének átnyújtották a 2006. október 23-i rendőrattakról készült kiadványt, s mindkét intézményvezetővel folyamatosan tárgyalnak majd az ügyről.