(Párizs)
Éppen egy éve foglalkoztak már az újságírók és a politikusok is a burkával. Akkor egy marokkói anya e ruházat viselése miatt nem kapta meg a francia állampolgárságot. Majd szeptemberben egy kormánypárti képviselő beadott egy törvényjavaslatot, mely szerint két hónapos börtönbüntetésre és 15 ezer eurós bírságra számíthatott volna mindenki, aki arcát közterületen eltakarja. Ekkor azonban nem alakult parlamenti bizottság a beadvány érdekében.
Ezúttal nemcsak a kormánypárti tagok, hanem az ellenzék is támogatta a parlamenti bizottság felállítását, amit egy kommunista képviselő kezdeményezett. A bizottság a napokban kezdi meg munkáját, és célja, hogy helyzetjelentést készítsen a burkát viselők számáról, párbeszédet kezdjen a muzulmán egyesületekkel a témában, és felmérje, hogy milyen hatással van a burka viselése a nők méltóságára, szabadságára és mindennapi életére. A képviselők szerint a bizottság felállítását az indokolja, hogy a burka nem vallási jelkép, hanem támadás a női szabadság ellen, emellett ez az öltözet mindennapi problémát okoz azon tisztviselőknek, akikhez hivatalos céllal fordulnak ezek a nők, amikor például útlevelet akarnak kiváltani. A muzulmán nők viseletével egyébként már foglalkozik egy 2004-es törvény, azzal a különbséggel, hogy annak tilalma a kiskorúakra és az állami iskolákra vonatkozik. Ezekben ugyanis betiltották a „hivalkodó” vallási jelképeket, vagyis a fejkendő viseletét is.
Egyelőre még azt sem lehet tudni, hány nő hord burkát vagy nikabot, ahogyan azt sem, hogy összesen hány muzulmán él az országban. Számukat 4 és 6 millió közöttire becsülik, vagyis a lakosság 6-10 százalékára, a burkát viselőkét ezen belül néhány ezerre.
Meddig még?
