Újjáalakult a gárdamozgalom

Újjáalakult szombaton a jogerősen betiltott Magyar Gárda Mozgalom a Szabadság téren, ahol a Jobbik tartott szolidaritási nagygyűlést. A tévészékház előtt csaknem háromezer ember jelent meg, főként fekete-fehérbe öltözött gárdisták, jobbikosok és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szimpatizánsai.

A rendezvény atrocitásoktól mentesen zajlott, a rendőrség akkor sem avatkozott be, amikor közfelkiáltással újjáalakult az a Magyar Gárda Mozgalom, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla július 2-i ítéletében jogerősen feloszlatott. Ismert, a döntés kimondta, hogy a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület szerves része a mozgalom is, így a bírói döntés rájuk is vonatkozik. Az Országos Rendőr-főkapitányság azonban a szombati nagygyűlés után alig két órával közleményt adott ki, s ebben rögzíti: aki a bíróság által jogerősen feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, bűncselekményt követ el. Ilyen esetekben a rendőrség a leghatározottabban fog fellépni. (A Kormányszóvivői Iroda pénteken közölte, a kabinet új szabálysértési tényállást alkotott a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel elnevezéssel. Eszerint szabálysértésnek minősül és pénzbírsággal büntethető a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való nem vezetői, hanem minden más jellegű részvétel. A büntető törvénykönyv alapján egyébként ma is büntethető, aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében részt vesz.)
A szombati tüntetésen a szolidaritás jegyében tíz ismert személy is magára öltötte az újjáalakult gárda egyenruháját, köztük ifjabb Hegedűs Lóránt lelkész, Für Lajos volt honvédelmi miniszter, Morvai Krisztina és Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője és Vona Gábor Jobbik-elnök. Vona a nagygyűlésen egyenesen azt ígérte: első napján a magyar parlamentben a gárda egyenruhájában jelenik meg.
Felvetődik a kérdés, hogy a gárda egyenruháját szombaton felöltők bűncselekményt követtek-e el.
– A rendőrség minden bizonynyal figyeli, hogy a kihirdetett jogerős ítélet után felmerül-e az egyesülési joggal való visszaélés gyanúja. Ha olyan magatartást észlel a hatóság, ami a jogerős ítéletnek ellentmond, akkor nemcsak joga, hanem kötelessége is ez ellen fellépni – mondta el lapunknak Schiffer András jogvédő, aki hozzátette: a rendőrség azután intézkedhet, hogy a bíróság az ítéletet az érintetteknek kikézbesítette.
A nagygyűlés szónokai egyébként bírálták a rendőrség a július
4-i tüntetésen tanúsított fellépését, amikor számos gárdistát is elhurcoltak az Erzsébet térről. Kiss Róbert, a Magyar Gárda főkapitánya úgy fogalmazott: „Gyalázatos időket élünk, magunkra maradtunk, testvér támad testvérre, magyar a magyarra. Igazságunk tiszta szavára a hideg bilincs volt a válasz.” Morvai Krisztina szerint a rendőri brutalitás, az emberi jogok megsértése nem véletlenszerű: „ennek célja van, ami nem más, mint Magyarország gyarmatosítása, második palesztin állammá tétele, a magyar emberek rabszolgasorba taszítása”. Morvai megígérte, hogy az Európai Parlament elé fogja vinni a magyarországi jogsértések ügyét.
– A bíróság és a rendőrség szerint a gárda egyenruhája félelemkeltő, ezért működését tiltani kell – emlékeztetett Vona, aki azt kérte hallgatóságától: „Tegye fel a kezét, aki az MSZP-vel jó kapcsolatokat ápoló fegyveres In-Kal Securitytól fél, mert én tőlük félek. Tegye fel a kezét, akiben a valódi félelmet az országot kiárusító MSZP–SZDSZ-tandem kelti.” Vona azt kérte a bíróságtól, az ügyészségtől, a rendőrségtől, hogy őket tiltsák be, ne a Magyar Gárdát. Jelezte: jogi eszközökkel folytatja a harcot az egyesületet betiltó ítélettel szemben. A T. Ház elé terjeszt egy javaslatot, amely alapján a Magyar Gárda folytathatja tevékenységét.

Budaházyért is tüntettek. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai az Erzsébet téren gyülekeztek a Jobbik nagygyűlése előtt pár órával. A tüntetés elsősorban a terrorcselekmény és emberölés előkészülete bűntettének gyanúja miatt letartóztatott Budaházy György támogatásáért szólt.