Adjatok vizet a Vilinek! – mondja az egyik újpesti segítő az edzés egyik szünetében. Az Újpest FC új, skót vezetőedzője – William „Vili” McStay – bár jól viseli a számára szokatlan kánikulát, de elfogadja a felkínált palackot. Derűs, mégis határozott személyiség, többször hangsúlyozza – néha megemelt hangon –, nála a csapategység az első.
A kétkapus játék előtt Tiszát – a csapat egyik „sztárjátékosát” – a cserepadra tereli. A magyar tehetség jól láthatóan megsértődik, látszik, hogy ehhez nem szokott hozzá. McStaynél nincsenek bérelt helyek, az edzés közben sokszor kiemeli, őt nem érdekli a technikai tudás, hogy kinek mekkora neve van, a csapat a legfontosabb. „Mindenkitől azt kérem, hogy mentálisan legyen rendben. Üljön a cserepadon, vagy fusson a pályán, de mindig a mérkőzésre, a csapatjátékra koncentráljon.” A kétkapus gyakorlás végén összehívja a cseréket, és olyat mond nekik, amit Magyarországon eddig nem nagyon hallhattak: „Nincs nevetés, nincs beszélgetés! Amatőrök vagytok! Ez nálam nem megy, hogy én irányítok, ti meg duruzsoltok mögöttem! Egy profi csendben ül, és koncentrál!” Én ebben a pillanatban kedvelem meg a skót edzőt, a cserejátékosok hallgatnak, gondolom, ők máshogyan éreznek.
„Új mentalitást hozott! – mondja Sallói István, a klub ügyvezető igazgatója McStayről. – Nem lehajtott fejeket akar látni, hanem egyenes gerincet! Azt a játékot akarja, amire én és a közönség is régóta várunk. Labdabirtoklásra épülő, rövidpasszos játékot.” Az edzésen egymást követik a rövid, pörgős gyakorlatok, nincs üresjárat, nincs parkban futás. A hátvédeknek cselezniük, a csatároknak védekezniük kell. „Maximális intenzitással edzünk, ez tetszik! – így Balajcza Szabolcs, az első számú kapus. – Más, mint az eddigi edzőink, mindent labdával csinálunk, a futást is. Sokkal intenzívebb az edzés.”
McStay – aki korábban a skót Celtic FC tartalékcsapatát vezette – három hete érkezett hazánkba, de sok ideje nincs az ismerkedésre. Holnap az Újpest a Steaua Bucuresti otthonában lép pályára. Tisztes eredmény elérése a cél, hogy legyen esélyünk a visszavágón. A skótnak nincs könnyű dolga, három középpályás, Bori Gábor, Mario Bozsics és Jucemar távozott, ezért a korábban középső védőt játszó Korcsmár Zsoltból védekező középpályást faragna, a bal oldali védő Pollákból pedig támadó-balszélsőt. Jellemző az Újpest anyagi helyzetére, hogy a 36 éves Lambulics, a 38 esztendős Végh Zoltán (egyaránt az MTK-tól) és régi ismerősként a bronzérmes Haladástól elüldözött Tóth Norbert a három friss igazolás. Tóth éppen tizenegyedszerre váltott klubbot, és már harmadszorra jött „haza” Újpestre. Igaz, új játékosoknak nevezhetjük a korábban külföldre kölcsön adott Vermes Krisztián, Vaskó Tamás, Sándor György triót, akik azért tértek viszsza, mert nyugaton nem kellettek, vagy klubjuk csődbe ment.
McStay elbeszélget a vezérszurkolókkal is, mosolyogva hagyja, hogy az egyik tagbaszakadt drukker – ő a „Szőke”, mutatja be Sallói – barátságosan vállon veregesse. „Azt kérem, tiszteljétek a csapatot, és mindig álljatok mellettünk!” – mondja.
Mi lesz a Steaua ellen? – ez foglalkoztatja most a lila-fehér drukkereket. „Megpróbálunk helytállni, szeretnénk bravúrt elérni!” – így Sallói, aki tisztában van a realitásokkal, ahogyan Balajcza Szabolcs is: „A Steaua még mindig sztárcsapatnak számít, olyan eredményt akarunk elérni, hogy itthon megteljen a stadion. Sok dolgom lesz, de én szeretem, ha foglalkoztat az ellenfél!”
A holnapi meccs McStay itteni sorsát is alapjaiban határozhatja meg. Ismerve a magyar közeget, ismerve az érzékeny lelkű futballistáinkat és a magyar edzői kart, amely vállvetve harcol a „beszivárgó” profik ellen, nem biztos, hogy kitölti a szerződését. Kérdésemre, hogy a klubvezetés kiáll-e majd mellette, Sallói István határozottan felel: „Egyértelmű! Hiszünk benne, hogy amit csinál, az jó és helyes! Lehet, hogy rögös lesz az út, de mi mögötte leszünk!” Meglátjuk.
orosz-ukrán háború
Zelenszkij újabb fogolycserét jelentett be
