A naiv internetezők számára veszélyes a Facebook

Különböző veszélyeket is hordozhat magában az ártalmatlannak tűnő Facebook, a világ legnépszerűbb közösségi portálja, amely napról napra több ezerrel gyarapítja regisztrált tagjainak számát. Nemrégiben a kanadai adatvédelmi ombudsman hívta fel arra a figyelmet, hogy a Facebook nem tesz meg mindent a felhasználók személyes adatainak védelme érdekében, de a világ nagyvállalatait és állami szerveit is egyre inkább hátrányosan érintik alkalmazottaik hosszúra nyúló kalandozásai a virtuális világban.

Listavezető. A 2004-ben alapított Facebook a világ legnépesebb közösségi portálja, regisztrált tagjainak száma nemrég 250 millió fölé emelkedett. A magyar felhasználók számát 320 ezerre becsülik. A Facebook regisztrált tagjai közül a legtöbben az Egyesült Államokban élnek, a Nielsen Online adatai szerint júniusban 87 millió amerikai látogatta meg a honlapot, átlagosan 4 óra 39 percet töltöttek a website-on. A különböző internetes oldalakon eltöltött idő alapján a Facebook az első a ranglistán, a közösségi portált követően a legtöbb időt a Yahoo, az AOL, a Google és a Microsoft oldalain töltötték az internetezők. Egy nemrég készült brit felmérés azt állapította meg, hogy a Facebook jóval népszerűbb a tinédzserek körében, mint a szintén világmárkává vált Twitter, utóbbinak pedig a kelleténél jóval nagyobb véleményformáló jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi sajtóorgánumok. A Facebookon egyébként a 35 éven felüliek száma növekedett a legnagyobb mértékben az utóbbi hónapokban, kiszorítva a közösségi oldal kezdeti bázisát, a középiskolai diákokat és egyetemi hallgatókat. A Facebook egyre nagyobb népszerűségét bizonyítja, hogy a moszkvai Digital Sky Technologies, amely korábban már kétszázmillió értékben fektetett be a közösségi portálba, további százmillió dollárért vásárolja fel a cég volt és jelenlegi alkalmazottainak részvényeit. A Facebook értékét 6,5 milliárd dollárra becsülik.

Egy Londonban élő kedves barátom egyszer arra hívta fel a figyelmemet, hogy felejtsem el évekkel ezelőtti rendszeres levélváltásainkat, az e-mailezés kora lejárt, hetente egy alkalomnál többször nem nézi meg internetes levelesládáját, már csak a Facebookon tartja a kapcsolatot barátaival, családtagjaival. Megfogadtam a tanácsát, regisztráltattam magam a közösségi oldalra, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy nem füllentett. Életének nagy része a Facebook körül forgott – és forog a mai napig –, saját adatlapjára több száz képet és videót töltött fel kirándulásokról, partikról, személyes élményekről, óránként írt üzeneteket és reagált mások mondanivalójára – mert ezeket is nyomon lehet követni –, és – születési dátumától kezdve kedvenc hobbijain át egészen addig, hogy jelenleg kinek udvarol – rengeteg információt tett közzé saját magáról. Hogy ki mennyi személyes adatot közöl, és azokat kivel kívánja megosztani, azt a Facebook-felhasználó saját maga döntheti el. Felmerül azonban a kérdés, hogy a világ legnépszerűbb közösségi oldalának tulajdonosai megtesznek-e mindent a felhasználók személyes adatainak védelme érdekében? Erre keresi a választ többek között a kanadai adatvédelmi ombudsman, Jennifer Stoddart, aki elmondása szerint számos adatvédelmi hiányosságot fedezett fel az oldal működésében. Az ombudsman vizsgálata fényt derített arra, hogy a Facebook megsérti a kanadai adatvédelmi törvényeket – és feltehetőleg számos más államét is – azzal, hogy a már leiratkozott felhasználók adatait nem törlik adatbázisukból, emellett hiányosan vagy nem egyértelműen tájékoztatja a felhasználókat. A Facebook erre reagálva úgy nyilatkozott, hogy azért van szükség az adatok tárolására, mert számos felhasználó újra regisztrálja magát. A kanadai vizsgálat precedensértékű és egy működési standardot állíthat fel a kanadai közösségi oldalak számára, valamint más országok szabályozását is befolyásolhatja. Az adatvédelmi biztos harminc napot adott a közösségi oldalnak, hogy javítsa hiányosságait, ellenkező esetben a szövetségi bíróság elé viszi az ügyet.
A személyes adatok illetéktelen felhasználása mellett a Facebook-felhasználóknak egy másik problémával is szembe kell nézniük: saját felelősségükkel. Nemegyszer hallani olyan esetről, hogy egy felhasználó munkaidőben a főnökét rágalmazó vagy a munkahelyét kritizáló üzenetet ír a Facebookon, megfeledkezve arról, hogy felettese – egyben Facebook-ismerőse – is lelkesen olvassa azt. A Nucleus Research bostoni kutatócég tanulmánya szerint a népszerű portál az alkalmazottak teljesítményét 1,5 százalékkal vetette vissza azokban a vállalatokban, amelyek nem tiltották meg a Facebookhoz való hozzáférést. A felmérésben megkérdezettek fele elismerte, hogy munkaidejében is belép a Facebookra, átlagosan 15 perc időt töltve a honlapon.
Több érdekes munkahelyi eset is felcsigázta a sajtó érdeklődését. A dán fegyveres erők parancsnoksága például arra lett figyelmes, hogy az Afganisztánban állomásozó dán katonák a Facebookon tárgyalták meg a hadműveleteket. Kim Astrup, a hadsereg vezérezredese ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Ahogy mi is arra használjuk a technológiai adottságokat, hogy kifürkészzük a tálibok terveit, butaság lenne azt gondolni, hogy ők nem ugyan ezt próbálják meg velünk megtenni.” Astrup szerint a katonák barátokkal és családtagokkal történő információmegosztása veszélyezteti a küldetéseket. Lapunkban megírtuk azt is, hogy a brit parlament legnagyobb ellenzéki pártja élesen bírálta John Sawerst, a brit külső hírszerzés, az MI6 ősszel hivatalba lépő új vezetőjét, amikor kiderült, hogy felesége családi fényképeket és a házaspár lakhelyének pontos címét is közzétette a közösségi oldalon.
Biztonsági szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a Facebook segítségével még gyorsabban terjed az úgynevezett virtuális bűnözés, amely az emberek naivitására épül. Az internetes csalók a felhasználók elfeledett barátjának adják ki magukat, majd mindenféle kéretlen levelet küldenek, vagy olyan oldalakra invitálják őket, amelyek a személyes adatok megszerzésére, illetve vírusok terjesztésére készültek.