Bábszínház

A realista. Ali Laridzsáni jelenlegi parlamenti elnököt még évekkel ezelőtt azokhoz a mérsékelt iráni politikusokhoz sorolták, akik reményt adhatnak a jövőre. Különösen a nukleáris kérdésről folytatott tárgyalásokon tapasztalt pragmatikus hozzáállása miatt minősítették így nyugati partnerei. Ám a főtárgyaló tisztségéből gyorsan visszahívták, és lett belőle a teheráni parlament vezetője. Most dörgő hangon elítélte ő is az utcai megmozdulásokat, és egyértelműen Ahmadinezsád mellett tört lándzsát. Pálforduló vagy realista? – így is, úgy lehet értelmezni a dolgot. Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy a közelmúlt eseményeinek egyértelmű győztese a Pasdaran, a forradalmi őrség. A 130 ezer főt számláló tagság, a baszindzsik közvetlenül az iszlám forradalom legfőbb vezetőjének felelnek. Bizonyították kérlelhetetlen hűségüket az ország külső és belső ellenségeivel szemben is. Meg is lesz a fizetségük: még több olajmezőt, szállodát kapnak.

A hatalom. Ali Hamenei Homeini 1989-es halálát követően vette át a szinte teljhatalmat az ország irányítására. Korántsem volt a legnagyobb vallástudós, egyszerű hodzsatoleszlámból kellett gyorsan ajatollahhá válnia, hogy ezt a hatalmat gyakorolhassa. Az viszont kétségtelen, hogy Rafszandzsánival együtt jelentős szerepet töltött be a forradalom és az állam alakításában. Az alkotmány szerint az iszlám forradalom legfőbb vezetője ellenőrzi a hadsereget, az igazságszolgáltatást, ő felügyeli a belbiztonságot, az ő parancsait hajtja végre a forradalmi őrség. Ő választja ki az állami televízió és rádió vezetőit. Az Őrök Tanácsába is ő nevez ki embereket, akik például eldöntik, ki jelöltetheti magát államfőnek, parlamenti elnöknek, és tíz éve még abba is beleszólnak, hogy kiből válhat megbízható helyi önkormányzati képviselő.

A per. Hasemi Sarudi ajatollahnak, a legfelsőbb bíróság elnökének az elkövetkező napokban azért jelentősebb szerep jut, mint annak előtte. A múlt hét szombatján kezdődött meg a teheráni forradalmi bíróságon azoknak a tüntetőknek a pere, akik a júniusi választásokat követően kivonultak az utcákra, és ott vonták kétségbe a közzétett eredményt. A vádlottak, akik mifelénk inkább pizsamához hasonlító rabruhában vesznek részt a tárgyaláson, sorban mondják el „az igazságot”, hogy megtévesztették őket, rosszul ítélték meg a helyzetet. Nem kell első hallásra elítélni őket, ugyanis a vád ellenük az állambiztonság megsértése, amely akár halálbüntetéssel is büntethető. Vannak közöttük jól ismert mérsékelt politikusok is, így értelmiségiek, újságírók, volt miniszterek és egy hajdani elnökhelyettes is. Mir Hoszein Muszavi, a hivatalosan vesztes elnökjelölt kijelentette, hogy az egész per megrendezett, mint valami színházi előadás. Hatami volt államfő továbbment ennél, szerinte alkotmányellenes a tárgyalás lefolyása.
(P. T.)